Az első kötelező védőoltás, amit az újszülöttek már a megszületést követő napokban a kórházban megkapnak, az a Mycobacterium tuberculosis baktérium okozta tuberkulózis (gümőkór; röviden tbc) ellen védelmet nyújtó ún. BCG-oltás.
A BCG-oltás élő, de gyengített baktériumokat tartalmaz. A BCG név egy rövidítés, a Bacillus Calmette-Guérin szavakból. A védőoltás kifejlesztésében a francia mikrobiológus, Albert Calmette és a vele együtt dolgozó állatorvos, Camille Guérin töltött be úttörő szerepet a XX. század elején.
BCG oltás még a kórházban
A vakcinát 1953 óta alkalmazzák hazánkban kötelező jelleggel az újszülöttek oltására, a megszületésüket követő hat héten belül.
Az újszülöttek a bal felkarjukba a bőrrétegek közé kapják a védőoltást. Az oltást követő kettő-négy héten belül intenzív oltási reakció tapasztalható. Vöröses-lilás színű csomó, duzzanat képződik az oltás helyén, amely növekedésnek indul és akár 1 cm-es átmérőjűre is megnőhet. A csomó közepe gennyezővé alakulhat. Előfordulhat, hogy hónapokon át nedvezik, időnként véres-gennyes váladék ürül belőle, majd beszárad; és a nedvező-ürülő-beszáradásos folyamat többször is megismétlődik. Ezt követően előbb rózsaszín, majd fehéres heggel gyógyul. El azonban nem múlik: évekkel, évtizedekkel később is szinte mindenki bal felkarján ott látható a valamikori oltás nyoma. Néha előfordul, hogy az oltás helye körül hámló, pirosas, esetenként hólyagos kiütés keletkezik, ez az ún. ekcématizáció normálisnak tekinthető.
A „normális” és a „nem normális” oltási hely
A védőnő és a gyermekorvos rendszeresen ellenőrzi a BCG-oltás helyét, megnézi, hogy az előbb leírt oltási reakció látható-e. Ha igen, akkor „oltás helye reakcióban” szerepel az orvosi papírokon. Amennyiben túlságosan nagy a keletkezett duzzanat (nagyobb egy borsószemnél) és az a hónalj alatti nyirokcsomók jelentős duzzanatával jár együtt, orvosi ellátásra, esetleg feltárásra van szükség.
A normális mértékűnek tekintett oltási reakció különösebb kezelést nem igényel, szárazon tartása és a dörzsöléstől való védelme elegendő. Ebben az esetben a megfelelő kezelési mód, ha a megfigyelésen – és a tapasztalt rendellenességek védőnőnek vagy gyermekorvosnak való jelentésén – túl, semmit sem tesz a szülő a gyermeke BCG-oltási reakció helyével. A csecsemőre adott tiszta, vasalt ruha kellő takarást biztosít a göbcsének, hegnek.
A BCG-oltás helyét bekötözni, sebtapasszal leragasztani, kenőcsökkel kenegetni nem szabad. Senkinek ne jusson eszébe azt pattanáshoz hasonlóan „kinyomni”, vagy bármilyen módon kitisztítani, kapargatni, hintőporral beszórni, alkohollal vagy egyéb fertőtlenítőszerrel fertőtleníteni. Fürdetéskor is lehetőleg csak tiszta vízzel érintkezzen a göbcse és heg, abba fürdetőszerek ne kerüljenek be.
Amennyiben véres gennyes váladék távozik a hegből, ügyelni kell arra, hogy a ruha ne tapadjon bele. Ha mégis beletapadt, akkor tiszta vízzel feláztatva lehet kiszedni belőle a ruhaneműt.
Sokan idegenkednek az oltás helyén lévő vöröses göbcse megérintésétől is. Nem is szükséges azt tapogatni vagy nyomkodni. Ugyanakkor megnyugtató tudni, hogy a mindennapi öltöztetések és a fürdetések során a vele való esetleges érintkezés nem fájdalmas a csecsemők számára.
Talán némelyik anyuka még emlékszik arra, hogy régebben a csecsemőket újra kellett oltani, ha hat hónapos korukra elmaradt a bőrreakció.
Mi a helyzet napjainkban az újraoltással?
2012. augusztus 1-je óta az előbb írtak megváltoztak: az újraoltás megszűnt. A csecsemők újraoltását akkor sem kell elvégezni, ha a seb féléves korra már szinte nyomtalanul „gyógyult”. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), számos nemzetközi és hazai szakmai szervezet egybehangzó véleménye alapján a heg hiánya ugyanis nem jelenti a mérhető immunológiai válasz hiányát. Más szóval: nem a heg jellege utal a védettség meglétére, valamint annak a mértékére. Téves tehát azt mondani, hogy az oltott, de nem megeredt heggel rendelkező csecsemők nem lennének védettek a tbc-vel szemben.
Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész
Frissítve 2020.03.31.
Magyarország egyike azon kevés országnak, ahol a tuberkulózis ellen kifejlesztett BCG-oltás mind a mai napig kötelező minden egészséges kisbaba számára. A BCG-ről az utóbbi évtizedekben kiderült, hogy a tbc-n kívül több más betegség ellen is védelmet nyújt, illetve a kezelésükben lehet hasznos. Most több országban is, ahol az oltás nem kötelező, gyorsan beoltják az egészségügyi dolgozókat, azt remélve ettől, hogy részleges védelmet biztosítanak számukra a koronavírussal szemben. Lehet, hogy így lesz, de bizonyíték még nem támasztja alá ezt a reményt – írja az Index.hu.
Szerte a világon az egészségügyi dolgozók – orvosok, ápolók és mindenki, aki a fertőzöttek kezelésén dolgozik – sokkal nagyobb veszélyben vannak, mint az átlagemberek. A fertőzési veszélyeztetettségük mértéktartó becslések is legalább tízszeresre lehet az átlagnak. Amikor pedig túlterhelődik az egészségügyi ellátórendszer, a kórházakban kaotikus állapotok alakulhatnak ki, illetve hiány keletkezik a védőfelszerelésekből, és a fertőzési kockázat még sokszor magasabb lehet.
Minden állam igyekszik ezért minden eszközt megragadni, hogy védje az egészségügyi dolgozóit. Ennek eszköze lehet a BCG-oltás. Igen, a BCG-t a baktérium okozta tbc ellen fejlesztették ki, aminek semmi köze sincs a koronavírushoz. És mégis, korábbi tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy az oltásnak jóval szélesebb a védőképessége, és az immunrendszert általánosan felvértezi a legkülönfélébb kórokozók ellen.
Részletek: index.hu