A várandósok és a gyógyszerek

Mind a gyógyszerfejlesztő- és gyártó cégek, mind pedig a terápiát meghatározó orvosok számára különleges feladatot jelent a várandósok gyógyszerelése. Mivel a gyógyszerek nem egy átlagos szervezetbe, hanem egy “különleges” emberi szervezetbe jutnak. 

Mik ezek az eltérő élettani helyzetek?

A várandósság során alkalmazott medicináknak a következő általános jellegzetességeit érdemes kiemelni:

  • Nők

A várandósok nők, ezért a férfiak speciális gyógyszerei, pl. az androgének (vagyis a tesztoszteron-készítmények) nemigen jöhetnek szóba.

  • Nemzőképes kor

A várandósság csak nemzőképes koron belül várható, amely elméletileg a 15 és 49 évek közötti időszakot foglalja magába. A várandósságok döntő részére azonban a huszonéves nőkben kerül sor, noha már hazánkban is érzékelhető a 30 éven felüliek fokozott részesedése.

  • Speciális javallatok

A nők kezelésének sajátos javallatát képezik a várandósság alatti gyógyszereknek az a csoportja, amelyeknek javallatát a várandóssággal kapcsolatos szövődmények jelentik. Leggyakoribb az émelygés- hányinger-hányás, a vashiányos vérszegénység, a fenyegető vetélés és koraszülés, a terhességi mérgezés (ún. toxémia). Ide sorolhatók azonban az ún. programozott szülés kapcsán esetleg szükséges és a gyermekágyban szokásos gyógyszerek is.

  • Másállapot

A magyar nyelv találóan nevezi a várandóságot más-állapotnak, hiszen orvosi tapasztalat szerint a várandósság alatt számottevő változások érzékelhetőek a nők ízlésében, étvágyában és általában a magatartásában.
A várandósság a gyógyszerhatás szempontjából is sajátos „másállapot”-nak számít, ezek közül itt csak néhányat említek meg.
1. A várandósok testsúlya 8–18 kg-mal növekszik, és a gyógyszerek adagolásakor a testsúly kilogrammra számított dózisukat kellene kiszámítani. Ennél is fontosabb a test teljes víztartalmának az emelkedése, amely a 8 litert is eléri a várandósság alatt, ezért a gyógyszerek nagyobb térben oszlanak el.

2. A gyógyszerek a vérben általában fehérjéhez kötődnek, de a hatásukért a szabadon maradt rész a felelős. E szérumfehérjék között az albuminhoz kötődnek a savhatásúak, viszont várandósokban az albumin mennyisége literenként akár 10 grammal is csökkenhet.

3. A máj anyagcseréje, az itt lévő enzimek aktivitásának növekedése miatt, a várandósokban számottevően intenzívebbé válik, emiatt gyorsabban bomlanak le a gyógyszerek a májban.

4. A vesén átfolyó vérplazma mennyisége is nagyobb, a várandósság harmadik harmadában már duplája a szokásosnak. Emiatt felgyorsul a vesén át kiválasztódó gyógyszerek eltűnése a szervezetből. A hatékony vérszint és a kívánt gyógyhatás elérése érdekében mindezeket figyelembe kell venni.

5. A gyógyszerek olyan biológiailag aktív molekulák, amelyek speciális támadás-pontokra hatva fejtik ki jótékony hatásukat. Viszont, sajnos, minden biológiailag aktív molekulának a várt terápiás hatása mellett kedvezőtlen mellékhatása is lehet, sőt – bizonyos dózishatárokon túl – bizonyosan van is. E mellékhatások közé tartozik a gyógyszerek fejlődési rendellenességet okozó hatása, illetve a magzat növekedését, a szervek működését, vagy a mentális funkciókat befolyásoló hatása.

  • A magzat léte

A várandósság alatti medicina-kezelések kivételes és meghatározó jellegzetességét a méhen belül fejlődő magzat jelenti. Az ún. organogenezis vagyis a szervek és testformák kialakulásának az időszakában a magzat fejlődését megzavarhatják bizonyos gyógyszerek. Ilyenkor figyelembe kell venni a gyógyszerek fejlődési rendellenességet okozó, ún. teratogenitását meghatározó általános szabályokat. A hihetetlenül gyorsan fejlődő magzat később is érzékenyebb a gyógyszerekre, mint a felnőttek szervezete, és az esetleges „fetotoxikus” hatásukra – a fejlődési rendellenességet okozó effektuson túl is – gondolni kell. A születéskor a fetotoxikusság legérzékenyebb jelzője a magzat növekedésének visszamaradása.

Fontos szabály!

Várandósan soha ne szedjen be gyógyszert önhatalmúlag.Kérje ki orvosa, gyógyszerésze tanácsát! Bizonyos gyógyszerek megzavarhatják a magzat egészséges fejlődését.

Prof. Dr. Czeizel Endre

genetikus