Etetőcumis táplálás

A szoptatásnak – tápértéke, immunerősítő szerepe mellett – a korai anya-gyermek kapcsolat, az érzelmi kötődés, illetőleg a gyermek mentális, fizikai és személyiségfejlődése szempontjából is meghatározó szerepe van.
Bár az anyák többsége fontosnak tartja és szorgalmazza is az anyatejes táplálást, vannak, akik – önhibájukon kívül – nem tudják szoptatni újszülöttjüket, csecsemőjüket, vagy néhány hónap alatt oly mértékben nő a baba étvágya, hogy az anyatej már nem veri el az éhét, ezért pótlásra, azaz tápszerre szorul.

Nem csak az a fontos, mi van az üvegben

A sok fajta, különféle eredetű és az anyatejhez hasonló összetételű tápszerből mindenképpen a gyerek háziorvosával történt „egyeztetés” után tanácsos kiválasztani a baba súlyának, korának, fejlettségének, étvágyának leginkább megfelelőt.
Ám nem csak a tápszer megválasztásánál kell nagyon körültekintőnek lenni, hanem a cumisüveg legfontosabb részének, az etetőcuminak a kiválasztásánál is.
A szakemberek szerint a választékból az a legmegfelelőbb a tápszeres etetéshez, amelynek formája legjobban hasonlít az anyamell szoptatás közbeni formájára. Így a kisgyermek – különösen, ha csak kiegészítésként kapja a cumisüvegből a tápszert – egyaránt „elfogadja” az anyamellet is, a cumisüveget is.

Nem az a jó, amiből a baba szájába ömlik

Nem csak a forma, hanem lyukméret is fontos, ez ugyanis befolyásolja a táplálék bejutásának sebességét. A jó etetőcumi ugyanúgy megdolgoztatja a babát, mint a szopás. Fontos ugyanis, hogy a cumisüvegből történő táplálásnál is, akárcsak a mellbimbó szívásakor, intenzíven mozogjanak a csecsemő arcizmai, valamint a beszívott tápláléknak legyen ideje a  szájüregben kiválasztódó és tápanyagbontó enzimeket is tartalmazó nyállal keveredni, vagyis  már a szájüregben elinduljon az emésztési  folyamat.
A „gyors folyású”, azaz a tág lyukú etetőcumik ezt a folyamatot gátolják, ezért kifejezetten károsak, elsősorban a kisbaba emésztése szempontjából. A lyukméretet egyébként mindig a táplálék sűrűségének függvényében kell kiválasztani. A sűrűbb ételekhez nagyobb nyílásút kell használni, míg a folyadékokat, a hígabb tápszereket szűkebb lyukúval kínáljuk, hogy azok ne hirtelen kerüljenek a baba nyelőcsövébe, gyomrába, emésztőrendszerébe.
Fontos az is, hogy a cumisüvegből kiszívott táplálék ne a torok, hanem a szájpad felé tudjon „haladni”, ezért az etetőcumi nyílását a szájpad irányában kell a baba szájába helyezni.

A cumisüveges táplálás „mellékhatásai” elkerülhetők

A cumisüvegből történő táplálásnál egyébként gyakori probléma a levegőnyelés.
Miután a kicsi kiszívta a táplálék java részét az üvegből, ott vákuum keletkezik, és az ételmaradék kiszívásához nagyobb szívóerőre van szükség. A „nehezített” táplálékhoz jutás közben a csecsemő elfárad, ezért az etetését meg kell szakítani néhány másodpercre, s ez további levegőnyeléssel járhat, amit „büfizési” kényszer, vagy akár visszatérő, kínzó hasfájás is jelezhet.
A levegőnyelés elkerülésére az egyik legelterjedtebb, legegyszerűbb, legmegbízhatóbb megoldás: a cumi palástján, azaz a megvastagított cumifalon egy keskeny hasíték kialakítása. Ez a rés/szelep biztosítja, hogy a kiszívott táplálék helyére levegő jusson a cumisüvegbe; ezzel kiegyenlítődik a nyomáskülönbség, s így a cumisüvegből történő etetés folyamatossá tehető.
T. Puskás Ildikó
Keretesek:
Jó, ha tudja, hogy
a kisgyermek fejlődését, étvágyának és szívóerejének növekedését célszerű követni a cumi méretével,
a koraszülött gyermekek táplálásánál fontos lenne a testsúlyukhoz, az emésztőrendszerük állapotához, a táplálási szükségleteikhez alkalmazkodó etetőcumi használata, ami növelné annak az esélyét, hogy fokozatosan „behozzák” súlyhátrányukat; hazakerülve pedig könnyebben „át tudjanak állni” az anyatejes táplálásra – vagyis minél nagyobb esélyük legyen az egészséges fejlődésre és születési hátrányaik „ledolgozására”.