A pihe-puha bababőr

Ha egy első gyermekét váró kismama tudni szeretné, hogyan ápolja helyesen babája bőrét, jó, ha megismerkedik azokkal a tudnivalókkal, amelyek a picik bőrére vonatkoznak. Ha tisztában vagyunk az alapokkal, később könnyebben megértjük, miért alakulnak ki bizonyos elváltozások.

Ha megkérdezünk valakit, milyen az egészséges bababőr, biztosan ilyen jelzőket fog használni: bársonyos, selymes, rózsás, üde, sima, finom, puha stb. Mindez sajnos felnőttkorban már ritkán mondható el.
Bár a csecsemők és kisgyermekek bőrszerkezete a felnőttekéhez hasonló, több szempontból mégis jelentős eltérések tapasztalhatók, elsősorban a bőr egyes részeinek működése és reakciókészsége szempontjából.
A csecsemők bőre is bőralja, irha és hámrétegekből épül fel, amelynek felszínén hidrolipid réteg található. A hidrolipid réteget az elszarusodás folyamán a bőr maga termeli. Nem tartozik a bőr anatómiai szerkezetéhez, de a bőr tökéletes működéséhez elengedhetetlen. Ha termelődése elégtelen, vagy ha erős tisztítószerek kerülnek a bőrfelszínre, ez a réteg elvékonyodhat vagy akár el is tűnhet és a bőr kiszárad.

A rakoncátlan redők

A csecsemők bőre a felnőttekénél vékonyabb, sérülékenyebb, hólyagok képzésére hajlamosabb. Különösen a kövérebb picik bőrén figyelhető meg sok redő, pl. a popsi alatt, térd- és könyökhajlatban, tokánál, melyeknek tisztán és szárazon tartására fokozottabban kell ügyelni, mert az itt kialakuló nedves közegben könnyebben megtapadó, elszaporodó baktériumok nagyobb eséllyel okozhatnak fertőzéseket, mint a bőr egyéb részein. Mivel az immunrendszer még fejletlen, nemcsak a bakteriális, hanem a vírusok által okozott infekciókra is fogékonyabbak a csecsemők.

Pici súly, nagy bőrfelszín

Mivel hozzászoktunk a kisbabák látványához, talán nem is tűnik fel, hogy a test arányai mások, mint a felnőtteknél. Nagyobb a fejecskéjük, és a testsúlyhoz viszonyítva nagyobb a testfelületük. A viszonylagosan nagyobb felszín miatt a bőrre kerülő anyagok, kémiai szerek nagyobb mértékben képesek felszívódni. Nem mindegy tehát, milyen készítményekkel kezeljük a babák bőrét, mert bizonyos anyagok a bőrről felszívódva akár mérgezéses tüneteket is okozhatnak. Ezt azzal is magyarázhatjuk, hogy a csecsemők bőrén sűrűbben helyezkednek el a külső elválasztású mirigyek, verejtékmirigyek, faggyúmirigyek, és ezeken keresztül történik a felszívódás nagyobbik része. Mivel a születés után új mirigyek már nem képződnek, a növekedéssel számuk ugyanannyi marad, de csökken a sűrűségük.
A verejtékmirigyek az első két és fél évben nem működnek aktívan, így a hőszabályozás a csecsemők és kisgyermekek esetében nem tökéletes. Ezért nagyon fontos az időjárásnak megfelelő, lehetőleg nem műszálas ruhaneműk viselése, mert ha túlöltöztetjük őket, könnyen kialakulhatnak a nyakon, vállon, mellkason az apró „melegkiütések”.
A faggyúmirigyek a születés után már teljesen aktívak. Az anyai androgén (férfi nemi hormonok) hatására a faggyúmirigyek megnövekedhetnek, de röviddel a születés után normális esetben méretük és aktivitásuk csökken. Azoknál a piciknél, akiknél a csökkenés nem következik be pár napon belül, az arcon kisebb-nagyobb pattanásokat láthatunk. Ettől nem kell megijedni, általában kezelés nélkül szépen visszahúzódnak.
Az UV-fény, napfény hatásaira nem tudjuk elégszer felhívni a figyelmet. A csecsemőknél, kisgyermekeknél a bőr színét adó pigment, a melanin termelődése elégtelen, ezért őket fokozottan kell védeni a napfénytől.
A bőr rugalmasságáért az elasztikus rostok felelősek, de ezek nagy része is a születés után képződik, és kb. hároméves korra alakul ki a felnőttek bőrére jellemző struktúra.
A még nem szobatiszta babák testfelszínének különleges része a pelenkával fedett terület, mert az itt kialakuló mikroklíma miatt még jobban oda kell figyelni a bőr épségére.
Dr. Vass Ilona
bőrgyógyász