Védekező mechanizmusunkban fontos szerep jut annak az 1-2 kg hasznos baktériumtömegnek, mely a szervezetünk külvilággal érintkező részein (bőrön, nyálkahártyákon, belekben), döntően a vastagbél területén helyezkedik el.
Az emberi szervezet sokféle veszélynek van kitéve, de ez ellen számos védekezési lehetőséggel is rendelkezik. Természetes védelmet nyújt külső szőr és bőr-takarónk, belső szerveink nyálkahártyája, nyákot termelő mirigyeink, méregtelenítést végző kiválasztó szerveink, harcképes vérsejtjeink és a védő-enzimeket termelő immunsejtjeink.
Az immunrendszer feladata
Védőbástyánk feladata az idegen anyagok (mikroorganizmusok, daganatsejtek, méreganyagok, allergének) felismerése és megsemmisítése. Ha megfelelően működik, képes az ismert és egyszer már leküzdött veszélyforrás újabb támadását kivédeni, ellene védetté (immúnissá) tenni a szervezetet. Gyengülésének vagy hiányos működésének következménye a betegségekre való hajlam, a gyógyulás lassúsága, a fertőzésekre és azok szövődményeire való fogékonyság. Túlműködése pedig, allergiás betegséget okoz.
Immungyengítő hideg napok
A sötét, nyirkos és hideg téli időszakban védekező rendszerünk fokozott terhelésnek van kitéve:
- a kevesebb testmozgás,
- a napfény hiánya,
- az iskolai-munkahelyi stressz,
- a környezet és az élelmiszerek szennyezettsége,
- a túlhajszoltság,
- és számos káros sugárhatás mellett támadnak az évszakra jellemző vírusok és baktériumok is
Közösségbe járó kisgyerekeink immunrendszere még fejlődésben van, könnyen elkapják egymástól a fertőzéseket. Az átélt betegségek edzik ugyan a szervezetet, de a folyamatos újrafertőződés, a gyógyszeres kezelések már ártó, immungyengítő hatásúak. A felnőttek sincsenek biztonságban, mert a légúti (pl. influenza) és emésztőszervi (pl. kalici) vírusok, olyan gyorsan változnak, hogy az egyik évben átvészelt fertőzés a következő fertőző járvánnyal szemben már nem nyújt védelmet. Szükség van hát védekezésünk fittségének megőrzésére, esetleg regenerálására vagy erősítésére.
Védőbástyánk elixírje a friss, tiszta tápanyagban gazdag élelmiszer, a tiszta víz, a tiszta levegő, a mozgás, az egészséges kikapcsolódás, a pihentető alvás és a derűs életfelfogás. A védekezéshez tartózik az évszaknak megfelelő öltözködés, a beteg emberek elkerülése, az orvosunk által ajánlott védőoltások bevétele, vitaminraktárunk feltöltése, és bélflóránk rendbetétele.
A betegség a bélben lakozik?
Ismert tény, hogy a gyomor és a bél nyálka-sejtes rendszere, a szervezet legnagyobb kiterjedésű immunológiai szerve, az összes védőanyag termelő sejtjeinek 80 százaléka a belekben helyezkedik el és arra hivatott, hogy a táplálékból származó ártalmas anyagokat, és betegséget okozó organizmusokat felismerje, azok kiürítését szorgalmazza. A bél immunsejtjeit, a bélnyálkahártya felszínét összefüggő filmrétegként bevonó normál bélflóra védi, mely egészséges emberben nagyobbrészt probiotikumnak nevezett „humánbarát” hasznos tejsavbaktériumokból tevődik össze.
- „jó” baktériumok
A jó baktériumok segítik az emésztést, fontos szerepet töltenek be a fertőzések, gyulladások és allergiás reakciók kivédésében vagy mérséklésében, a rák megelőzésében, a B- és K-vitaminok képzésben is.
- „rossz” baktériumok
Jelen van néhány nem kívánatos baktérium és vírus (candida, clostridium) is, melyek csak akkor okoznak gondot, ha számuk jelentősen felszaporodik (fertőzések következtében), vagy a jótékony baktériumok száma aránytalanul csökken egészségkárósító életvitel vagy gyógyszer szedés hatására.
A felborult bélflóra egyensúlyt helyrehozhatjuk tejsavbaktériumokat tartalmazó savanyított tejtermékek, élőflórás vaj és sajtkrémek, tejsavas erjesztéssel készült élelmiszerek fogyasztásával vagy probiotikus gyógytermék szedésével. A jó minőségű készítmény többféle hasznos baktériumot és olyan prebiotikumnak nevezett rostanyagot is tartalmaz, mely a jó baktériumok táplálékául szolgál és szaporodásukat is segíti.
Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász szakorvos
You must be logged in to post a comment.