Tények és tévhitek a tejről

Fotó: pixabay.com

Noha a magyarországi tejfogyasztás az elmúlt évben meghaladta az EU átlagot, mégis 2,6%-os csökkenést mutat a megelőző évhez viszonyítva. Mi, magyarok átlagosan 67,5 liter, naponta 1,8 dl tejet ittunk meg 2010-ben, kevesebb, mint felét a szakértők által javasolt napi fél literes mennyiségnek.

“A fogyasztáscsökkenés hátterében áll az is, hogy számos, tejhez kapcsolódó tévhittel találkozunk, holott a tej jótékony hatással van az egészségre, gyermekkorban pedig különösen fontos pillére az egészséges táplálkozásnak” – mondta Miháldy Kinga, az OÉTI dietetikusa.

Legmakacsabb táplálkozás-élettani tévhitek a tejről

  • A pasztőrözés során elvesznek a tejből a fontos tápanyagok
    • Ezzel szemben tény, hogy az ásványianyag-tartalom az UHT-hőkezelés során gyakorlatilag változatlan marad s átlagosan legfeljebb 10% vitamintartalom vész el. Mindemellett a tejet nem C-vitamin, hanem fehérje, ásványi anyag, kalcium és D vitamin tartalma miatt fogyasztjuk.
  • A boltban kapható tejet vízzel hígítják
    • Ezzel szemben tény, hogy a tejet nem hígítják vízzel. Az Európai Tanács 2007-es rendelete szerint „a tej szó kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül”. Ezzel összefüggésben, a Magyar Élelmiszerkönyv rendelkezése alapján csak arra a termékre lehet ráírni, hogy „tej”, ami kizárólag tejet tartalmaz és semmi mást.
  • Az UHT-tejben több az ‘E’ betűvel jelzett, nem természetes anyag
    • Ezzel szemben tény, hogy az UHT-tej nem tartalmaz adalékanyagot. A tej az UHT (Ultra High Temperature Treated) hőkezelésnek és a speciális csomagolásnak köszönheti a tartósságát. Ez az eljárás minden baktériumot kiöl a tejből, a 6 rétegű csomagolás pedig megakadályozza, hogy a tej fénnyel és levegővel érintkezzen, ezért nincs szükség tartósítószerre.
  • Az UHT tej tejpor és víz keveréke
    • Ezzel szemben tény, hogy az UHT-tej kizárólag friss tejből készül. Ez csak UHT-hőkezelésen megy keresztül, és aszeptikus (csíramentes) körülmények között aszeptikus csomagolóanyagba kerül, mely hosszú ideig (3-6 hónapig) megőrzi a tej minőségét.
  • A friss tej egészségesebb az UHT-tejnél
    • Ezzel szemben tény, hogy a makro és mikro tápanyagtartalom majdnem ugyanaz, a fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok aránya gyakorlatilag nem különbözik. A házi, kimért tej egészségre káros mikroorganizmusokat tartalmazhat, sok múlik az adott állomány egészségi állapotán és a feldolgozás helyszínén. A tejet az érvényes, szigorú normák szerint veszi át és kezeli az ipar, így az UHT- és a pasztőrözött tej garantáltan biztonságos, nem tartalmaz kórokozókat.
  • Az UHT tej tartósítószereket tartalmaz
    • Ezzel szemben tény, hogy az UHT-tej semmilyen tartósítószert nem tartalmaz. A tej az UHT-típusú hőkezelés következtében nem tartalmaz  baktériumokat, a 6 rétegű kartondoboz pedig megakadályozza, hogy a tej fénnyel és levegővel érintkezzen. Emiatt áll el hosszú ideig hűtés nélkül is. A tévhit nagyban köszönhető a „tartós tej” elnevezésnek, melyből a tartósítószerre asszociálnak a fogyasztók és nem a tej hosszú eltarthatóságára. A helyes elnevezés: UHT-tej.
E táplálkozás-élettani tévhitek mellett az elmúlt években több olyan publikáció is megjelent internetes médiumokon, mely nem csupán megkérdőjelezi a tej egészséges voltát, de egyenesen az emberi szervezetre károsnak nevezi azt.

„A tejben számos összetevő biztosítja a komplex, jótékony egészségügyi hatást” – mondta dr. Szűcs Erzsébet, a Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének (egykori ÁNTSZ) egészségfejlesztő főorvosa. „Megfelelő fehérje, szénhidrát, zsírbevitel és legalább 3-5-szöri zöldség- és gyümölcsfogyasztás mellett a tej és tejtermékek elengedhetetlen részei a táplálkozásnak” – tette hozzá a főorvos asszony. Internetes legendák a tej egészségügyi hatásairól – és az igazság az egészségfejlesztő főorvostól:

  • „A tej hízlal.“ (Magyarországon a lakosság közel 60%-a nem tudja, hogy a tejfogyasztás segíthet a fogyásban)
    • Az igazság az, hogy tejfogyasztás és aktív életmód mellett csökken a test zsírszövetállománya. Egy pohár (200 ml) félzsíros tej energiatartalma mindössze 2 nagyobb (40 dkg) almáénak felel meg. Egy korábbi, 6 évig tartó klinikai vizsgálat megállapította, hogy a kevés alvás és az alacsony kalciumbevitel a testtömeg gyarapodásának két fontos kockázati tényezője.
  • „A tej csontritkulást okoz.“ (Magyarországon a lakosság 79%-a tudja, hogy a tej segít megelőzni a csontritkulást.)
    • Az igazság az, hogy szervezetünk nem termel kalciumot, így azt táplálékokból kell magunkhoz vennünk, szükséglettől függően naponta mintegy 1.000-1.200 mg mennyiségben. A tej ideális kalciumforrás, mert benne optimális arányban és jól emészthető formában van jelen fehérje, tejzsír, tejcukor, D-vitamin, foszfor, egyéb vitaminok és ásványi anyagok, ezért a tejfogyasztás hozzájárul csontsűrűségünk és csonttömegünk megőrzéséhez és az oszteoporózis megelőzéséhez.
  • „A tej elősegíti a rák kialakulását.” (Magyarországon a lakosság 84%-a nem tudja, hogy a tejfogyasztással csökkenthetjük a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.)
  • Az igazság az, hogy ma már számos nemzetközi tudományos munka igazolta, hogy a gyermekkori helyes étkezési szokások – pl. a rendszeres tejfogyasztás – csökkentik felnőttkorban a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát.
  • „A tej szív- és érrendszeri megbetegedést okoz.“ (A magyar lakosságnak mindössze egynegyede (26%) tudja helyesen, hogy a tejfogyasztás szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében.)
    • Az igazság az, hogy a tejnek jótékony hatása van a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére. A kalcium a tejfehérjékkel együtt, valamint a magnézium és a kálium csökkentik a vérnyomást, míg a tej szfingolipid tartalma növeli a HDL-koleszterin szintet. A CLA csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, a D-vitamin pedig gyulladásellenes hatású, így kisebb az érszűkület előfordulása.