Mozgással az egészségért

A felnőtt lakosság életmódja az elmúlt 100 évben nagy változáson ment keresztül. Az urbanizáció hatására a városi ember egyre inkább elszakad a természetes környezetétől és életformájától. A tartásproblémák, az elhízás, a lehangoltság, és az úgynevezett civilizációs betegségek (pl.: szív és érrendszeri megbetegedések) csak néhány azok közül a riasztó jelekből, amik figyelmeztetnek: az EGÉSZség veszélyben van!

A sport válasz a modern ember megváltozott életformájára

Manapság sajnos a nagyon fontos rendszeres testmozgás a perifériára szorult. Az emberek nem tulajdonítanak neki elég nagy szerepet mindaddig, amíg ilyen vagy olyan egészségügyi probléma kapcsán az orvosuk fel nem hívja rá a figyelmüket. Társadalmi problémával állunk szemben, hiszen a felnövekvő generáció előtt a pozitív minta egyre halványul. Egyre általánosabb, hogy a gyermekek számára még ösztönös mozgás kialszik mire felnőtté válnak.

A gyermekek ösztönösen tudják, mi a jó

A gyermek felfedezési, tanulási és szórakozási vágya még automatikusan összekapcsolódik a mozgással. A mozgáson keresztül fejlődik az izomereje és érzékelése, a mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke, finommanipulációja, ritmusérzéke, koncentrációs, és természetesen a térbeli tájékozódó képessége. A világ felfedezése a gyermeknél elemi módon összekapcsolódik mozgással. Az állandóan változó környezetben mindig új ingerforrások érik őt. Így gyűjt tapasztalatot az élő és élettelen környezetről, de az emberekről, viselkedési formáikról és kapcsolati viszonyaikról is. Azaz mozgással a kognitív (értelmi) és a szociális képességek is fejlődnek. Minden új mozgásforma elsajátítása a játék élményével párosul, és a gyakorlással tökéletesedik. Így válik később a mozgás puszta játékká. Ébren töltött óráiban az egészséges gyermek megállíthatatlan. Kitartóan gyakorol mindenféle mozgásformát, és felszabadultan játszik mindennel. A sikerélmény pedig szép lassan önálló tevékenységre is sarkallja. Azon túl, hogy a mozgás később az egészségmegőrzés elengedhetetlen eleme, a mozgás a tanulás, a testi-lelki fejlődés és szórakozás nyilvánvaló formája is.

A mozgás az élet

A mozgás az élet a gyermeknek, hiszen csak így válhat önálló, aktív, cselekvő emberré. A mozgás az élet a felnőttnek, mert csak így maradhat önálló, aktív és cselekvő ember. Ez az összefüggés kétirányú: 1. a szülő mintául szolgál a gyermeknek, 2. a gyermek motiváló hatással bír a felnőttre.

A felnőtt feladata

Életmódjával testi-lelki-szellemi értelemben egészséges kisgyermekből egészséges felnőttet nevelni. Elérhető fizikai-szellemi kihívások elé állítani a gyermeket, így hozzásegíteni picit a sikerélményekhez. Gondviselő figyelme, kreatív hozzáállása és involválódása mellett a gyermek szépen fejlődik, élményekkel gazdagodik. Így válik önbizalommal teli egyéniséggé, kiegyensúlyozottá és boldoggá. Fontos megjegyezni, hogy a fókuszt mindig a felnőtt (szülő) határozza meg, de ő állítja fel a határokat is. Neki kell a gyermek túláradó lelkesedését, energiáját alkotó-építő munkára „fordítania”.

A gyermek feladata

A gyermek motiváló erőként hat a felnőttre. Őt nézve, vele játszva az önfeledt mozgás, a felszabadult játék és az élmény visszatérhet a szülő életébe is. Ilyenkor a gyermek tanít valami létfontosságút: mozogni, játszani jó!

Miért mozogj gyermekeddel?

A mozgás valójában eszköz egyrészt ahhoz, hogy a család minőségi időt töltsön együtt, másrészt olyan tanító-nevelőhatással bír, ami segítséget jelenthet a szülőknek nemcsak a gyermeknevelésben, de saját felnőtt identitásuk „csiszolásában” is.
A rendszeres sportolás hatásai:

• tanít azokra az alapvető kompetenciákra, amikre a családi és a munkahelyi (és iskolai) közösségekben feltétlenül szükség van (pl.: együttműködés, helyzetfelismerő készség, rugalmasság, időbeosztás, felelősségvállalás, stb.)
• szabályok betartására késztet
• hozzájárul a gyermek (és felnőtt) értékrendszerének formálásához (kitartás, szabálykövetés, munka szeretete, fair-play, együttélés a hátrányos helyzetűekkel)
• hozzájárul a helyes önértékelés kialakulásához
• fejleszti a szociális készségeket (az alapvető társadalmi normák, hátrányos helyzetűekhez való viszonyulás)
• játék közben átélt helyzetek (konfliktus, siker, kudarc, szorongás, stb…) tanulságai megoldásként szolgálhatnak az hétköznapi élethelyzetekre
• egészségre nevel
• mozgás közben a gyerekek (felnőttek) egy olyan világba léphetnek, ahol egy időre – a játék hevében- elfelejthetik napi problémáikat

Az együtt sportolás jótékony hatása a harmonikus családi közösség kialakításában:

• a mozgáson keresztül szerzett élmények erősítik a családi köteléket (anya-gyermek, apa-gyermek, testvérek között)
• az otthon tapasztalt konfliktusok közös játék és mozgás közben oldódnak
• a család „szereplőinek” szerepei, feladatai, felelősségi területei közös játék és mozgás közben tisztulnak

 
Csoba Ildikó
testnevelő tanár