Miről árulkodik az újszülöttek bélflórája?

Az egészségesen fejlődő magzatok bélflórája még steril, abban nem találhatók baktériumok. A megszületés pillanatában robbanásszerű gyorsasággal elkezdődik a bélflóra benépesítése. Az újszülött életének első hetében jelentős változások következnek be: többféle baktérium, különféle arányban telepszik meg és szaporodik el a bélcsatornában. Mivel az egészséges bélflóra az egészséges immunrendszer és emésztés kulcsfontosságú része, lényeges, hogy a „benépesítési” folyamatban milyen baktériumok telepednek meg az újszülöttek bélcsatornájában.
Számos tényező befolyásolja azt, hogy milyen lesz az újszülötteknél/csecsemőknél kialakuló bélflóra-összetétel.
1. A szülés/megszületés módja meghatározó a bélflóra kialakulását illetően. Hüvelyi szülést követően az újszülött szájából és gyomrából (lenyelés miatt) viszonylag gyakran mutathatók ki baktériumok. A császármetszéssel születettek esetén a baktériumokkal való első találkozás késik: általában a levegő, az orvosi eszközök útján történik, valamint más újszülöttektől, illetve az őket ellátó orvosoktól, nővérektől kapják meg az első baktérium „adagokat”.
2. Anyatejjel táplált újszülötteknél a kórokozó baktériumok megtelepedését és elszaporodását gátló Bifidobacterium-ok és Lactobacillus-ok dominálnak a bélflórában, aránylag kevés Streptococcus-szal. A Bifidobacterium-ok és a Lactobacillus-ok szénhidrátokkal táplálkoznak, amit az anyatej jelentős mennyiségben tartalmaz. Clostridium-ok, Bacteroides-ek, illetve Enterococcus-ok viszonylag ritkán fordulnak elő náluk. Az anyatejes újszülötteknél a Bifidobacterium-ok számbeli fölénye egyértelmű: a széklettel ürített összes baktérium mintegy 60-90%-át teszik ki.
Tápszerrel etetett újszülöttek bélflórájában ezzel szemben a Bacteroides-ek és az Enterococcus-ok a leggyakoribbak. Az anyatejes újszülötteknél „első helyezett” Bifidobacterium-ok az összes baktérium „csak” 28-75%-át teszik ki. Viszonylag kevés Clostridium szinte minden tápszeres újszülöttnél előfordul. Megfigyelték, hogy a Clostridium-ok előfordulása a tápszeres etetésre utaló árulkodó „jel”.
3. A koraszülöttek és a nem koraszülöttek bélflórája között is jellemző különbségek mutathatók ki. A koraszülötteknél a Bifidobacterium-ok megtelepedése késik. Hasonlóképpen, a nagyon kis súllyal (810-1350 g) születettek esetén is időben eltolódik a Bifidobacterium-ok megtelepedése.
4. Az újszülöttek esetleges antibiotikum terápiája is jelentősen befolyásolja a bélflóra fejlődését. Az antibiotikum hatására egyes jótékony baktériumok fejlődése, szaporodása gátolt lehet, és ez hosszú távon, az antibiotikum terápia befejezését követően is, kihathat az újszülött/csecsemő bélflóra egyensúlyára. Egy vizsgálat során megállapították, hogy az újszülötteknél szájon át történő antibiotikum-adagolás eredményeként a bélflórájukban található Lactobacillus-ok és Bacteroides-ek száma jelentősen csökken; épp azoknak a baktériumoknak a száma csappan meg, amik az anyatejjel táplált újszülöttek bélflórájában egyébként lényeges szerepet töltenek be.

Kutatják

Az újszülöttek és koraszülöttek bélflóra összetételének és -fejlődésének, illetve az azokat befolyásoló tényezőknek a még részletesebb megismerése szükséges ahhoz, hogy a jövőben a tápszerek fejlesztése során az anyatejes tápláláshoz még jobban hasonlító hatású készítmények kerüljenek forgalomba.
Emellett, kutatások folynak abba az irányba is, hogy bizonyos betegségek megelőzésében, különféle kórképek kezelésében kimutatható előnnyel jár-e a jótékony baktériumok probiotikumként történő, újszülött kori adagolása.
Néhány vizsgálat eredménye ígéretes. A vízbe vagy anyatejbe kevert, vagy később a szilárd ételre szórt probiotikumot tartalmazó kapszula-tölteteket adták az újszülötteknek/csecsemőknek klinikai vizsgálatokban. Igazolták, hogy a születést követő második héttől két éves korig adagolt – megfelelő összetételű – probiotikum csökkenti az ekcéma kialakulásának gyakoriságát. Emellett, vizsgálatok alapján, a koraszülötteket és igen kis súlyú újszülötteket veszélyeztető necrotizáló enterocolitis (bélgyulladás, ami súlyos esetben a bél elhalásával is járhat) gyakorisága is csökkenthető probiotikumok adagolásával. Hangsúlyozandó, hogy az említett, koraszülötteknek/újszülötteknek történő probiotikum-adagolások klinikai vizsgálatok keretén belül történtek, hasonló gyógyszerelés otthoni körülmények közötti, orvosi felügyelet nélküli megvalósítása nem javasolt.
 
Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész