Aki ügyesen mozog, jól fog beszélni, és élesen gondolkodni

A fotó illusztráció: pixabay.com

Tombol a nyár, itt a lehetőség arra, hogy a gyerekeket „száműzzük” a szobából, a számítógép elől, s rávegyük egy kis mozgásra (ami persze nekünk is jót tenne)! Átfogó kutatások igazolják ugyanis, a testi aktivitás nem csupán a szívet és az izomzatot, hanem a szellemi teljesítő- és állóképességet is erősíti, s a rendszeres mozgás serkenti a gyermekek intellektuális fejlődését. 

A mozgás fejlettsége és az intelligencia összefügg

Sokáig úgy tartották, hasznosabb, ha a könyveket bújják, idegen nyelveket sajátítanak el vagy hangszeren tanulnak játszani, ahelyett, hogy a focilabdát kergetnék – aki pedig idősebb korban szeretné szellemi frissességét fenntartani, jobban teszi, ha fejtörőkkel, nem pedig a futócipő befűzésével foglalkozik. Ám mindez téves elképzelés: az új tudományos eredmények azt jelzik, hogy egyik a másikkal szorosan összefügg.
A modern társadalmak – sajnálatos módon – a gyermeki fejlődés szempontjából nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a mozgásnak. Már a legkisebbeket is arra próbáljuk rávenni, hogy maradjanak nyugton, ahelyett, hogy össze-vissza rohangálnának; koncentráljanak, ahelyett, hogy tombolnának. A tévé, számítógép és játékkonzol meg is teszi a magáét, elvéve a mozgáshoz kapcsolódó természetes örömöt. Ennek elsősorban az általános közérzet és egészség látja kárát, pl. testtartási zavar alakul ki, elhízik a gyerek.

A test és elme fejlődése azonban nem független egymástól:

  • A nem kellőképpen fejlett motorikum az intellektust is fékezi,
  • ugyanis minél biztosabban deríti fel környezetét a gyermek, annál könnyebben reagál az új kihívásokra, annál jobban fejlődik az önbizalma is,
  • a játék, a mászás és aktivitás ily módon önmegerősítő „körfolyamatot” indít el.
  • Kisebb korban a mozgásos repertoárt, a beszédet és gondolkodást kell kibontaniuk, az idősebb gyerekek és fiatalok egyéb fejlődési feladatokkal is szembesülnek: szociális kompetenciák elsajátítása, saját határok tesztelése, s önbecsülésük felépítése az elért sikerek révén. Ezeket mind megkönnyítheti a mozgás.
  • A testi aktivitás a pszichés közérzetet is javítja, ez pedig hosszabb távon segíthet a pozitív énkép kialakításában. Egy amerikai kutatás szerint a mozgékony gyerkőcök jobb iskolai érdemjegyeket és bizonyítványt szereznek – pl. a számolás és olvasás terén nyújtott teljesítményük testi kitartásuk mértékével egyenes arányban nő.

Úgy tűnik tehát, jó befektetés az az idő, amit a kicsik látszólag céltalan testmozgással töltenek.
Nem pusztán arról van  szó, hogy a testi aktivitás előnyös feltételeket teremt az idegi fejlődéshez – a mozgás és az ehhez kapcsolódó tapasztalatok folytán olyan beállítódások és szokások is bevésődnek, melyek az élet további menetét is befolyásolják. Az örömérzésnek így első helyen kell állnia: örömteli az a tevékenység, amit szabadon választhatott – ami pedig sikerélményt okoz, maradandóan fejleszti a gyermeket. A természet is hozzájárul ehhez, hiszen a kicsiket általában élénk mozgáskésztetéssel látja el. „Csupán” azon múlik a dolog, mennyiben fékezzük le ezt.