Nálad az irányítás!

Fotó: gettyimages.com

Egy baba édes kis tünemény. Bárkit levesz a lábáról mosolyával. Egész hamar rájön, mekkora „fegyver” ez. Akárcsak a sírás… E két eszközével szinte folyamatosan „sakkban tud tartani” minket. Persze csak ha engedjük…

Szülőként alig várjuk, hogy gyermekünk önállóvá váljon. Előbb mászni, majd állni és járni tanul, így jut el odáig, hogy képes az önálló helyváltoztatásra. Az első év kemény munkájának eredményeként hamarosan egy akaratos kis örökmozgóval találjuk szemben magunkat. Csemeténk legszívesebben mindenben, azonnal átvenné az irányítást. Akár egy hadsereget is képes lenne vigyázzba állítani és irányítása alá vonni. Ha megtehetné…

Szabadság és korlátok

Gyakran tapasztaljuk, hogy mennyire fárasztó állandóan gyermekünk nyomában loholni, és figyelni, hogy épségben maradjon ő is, meg a környezete is… A gyermek belülről fakadó természetes mozgásigénye és a kreatív játék igénye nehezen összeegyeztethető a sokszor feszes napi rutinnal, mely számára olykor teljesen érthetetlen keretet szab szabadságának. A szűk határok legalább annyira frusztrálják őt, mint a korlátlan szabadság. Nagyon nehéz a kényes egyensúlyt megtalálni. Pedig ez a szülők és a gyermek közös érdeke. Érdemes hát végiggondolnunk, hogy mit tehetünk az otthoni rendért.

Íme, három gondolat kisgyermekes anyukáknak megfontolásra:

  • Az irányítás a szülőé. 

Ő a felnőtt, ő tudja mérlegelni a körülményeket, szempontokat, ő tudja olyan feladatok elé állítani a gyermeket, amelyekben sikerét leli. És ő tudja empátiával kezelni a kicsit, miközben személyes (és a család) igényeit is mérlegeli.

  • A gyermek igényli a feladatokat.

Mozgás és játék iránti vágya ösztönösen hajtja, ennek köszönhetően tanul, fejlődik. Túláradó lelkesedése, energiája kis odafigyeléssel alkotó-építő munkára „fordítható”. Ezek az igények azonban kielégítés nélkül sokszor rombolásban, toporzékolásban robbannak ki. Ez kudarcélményhez és frusztrációhoz vezet mind a gyermekben, mind a szülőkben.

  • Kiegyensúlyozottság, edzettség és türelem.

Mindhárom elengedhetetlen „kelléke” a gyermeknevelésnek. Komoly fizikai és szellemi terhelést jelent a gyermek folyamatos segítése, tanítása. Fáradtan, kimerülten és fásultan nem biztos, hogy jó társaság a szülő… Ezért, mint egy élsportolónak a napi meccsekre, a szülőnek is folyamatosan „fel kell hoznia magát” fizikálisan és mentálisan egyaránt.

Fotó: 123rf.com

Játék a gyermekeddel

1. Állíts elérhető fizikai-szellemi kihívásokat elé!
2. Adj neki kreatív, cselekvésre hívó feladatokat!
3. Biztosíts ingergazdag környezetet számára!
4. Irányítsd te a játékot!
5. Figyeld a reakcióit!
6. Fektess le tiszta, számára is érthető játékszabályokat!
7. Kísérd őt gondviselő figyelemmel!
+1 Kapcsolódj be te is a mókába!

Csoba Ildikó
testnevelő tanár