Népbetegség a koraszülés

Fotó: 123rf.com

Mindegy csak egészséges legyen – hangzik el a legtöbb várandós édesanya szájából, amikor a család, rokonok arról faggatják, hogy milyen nemű gyermeket szeretne. Valóban sok kockázattal kell szembenézni a mamának és a babának mire az ideális terhességi idő – betöltött 37.hét – után a gyermek a világra jön.

A koraszülés Magyarországon népbetegség, minden tizedik baba előbb érkezik, ennek hátterében a stresszes életmód, a cukorbetegség, fogbetegség is állhat. Ikrek és fiatal anyák gyermekei nagyobb eséllyel lesznek koraszülöttek
 
Magyarországon 100 újszülöttből 9 túl korán jön világra, ez minden évben 8000 koraszülöttet jelent. Közülük 5000-en speciális intenzív osztályon, a PIC-en (Koraszülött Intenzív Osztály) kezdik életüket. Ez nagyon komoly kihívást jelent az egész egészségügy számára, hiszen ennyi „új” megbetegedés más szakterületeken nem nagyon jellemző. Egy-két összehasonlító adat: Svédországban a koraszülés aránya kb 4%, Csehországban 5%, de pl az Egyesült Államokban is a mienkhez hasonló, Ausztriában is 9-10% körüli.
 
A koraszülés okai több helyen kereshetők, nem mindig anyai betegséggel kapcsolatosak. Jellemző a koraszülés a nagyon fiatalon (<20 év), többedik terhességből, a későn (>35 év), első terhességből született babákra. Az ikrek, hármas-négyes ikrek gyakrabban lesznek koraszülöttek, ezért fontos pl a mesterséges megtermékenyítéssel (IVF)fogant terhességek szoros követése. A rossz szociális statusban élők ugyanúgy veszélyeztetettek, mint a stresszes életet élő managerek. Néhány betegség is kapcsolatba hozható a koraszüléssel, pl a cukorbetegség, magas vérnyomás, fogágy-betegségek és természetesen leggyakrabban a hüvelyi fertőzések, hiszen a korai burokrepedések jelentős hányadáért ez okolható.

Jók a kora-babák esélyei hazánkban
 
A koraszülöttek egészséges életesélyei szoros összefüggést mutatnak a terhességi korral. Ma Magyarországon 24 hét a koraszülés alsó határa (a terhesség normálisan 40 hét), gyakran már ezek az 500g körüli kisbabák is életben tarthatók, de közöttük gyakoriak az utóbetegségek (szem, idegrendszer, tüdő). Ahogy haladunk előre a terhességi hetekkel egyre ritkább a súlyos kimenetel, 34 hét fölött már nagyon hasonlóak az eredmények az éretten született babákhoz.

Magyarországnak cseppet sem kell szégyenkeznie a koraszülöttek életesélyei terén, eredményeink európai színvonalúak, néhány centrum már az európai toplistás Svédország és Csehország színvonalán dolgozik.

Utógondozás, egészségtudatosság és felelősségteljes szülő-orvos munkakapcsolat
 
Nagyon fontos, hogy az intenzív osztályról elbocsájtott koraszülöttek kezelése nem érhet véget a hazaadás pillanatában, korai utógondozásukra, szükség esetén fejlesztésükre szükség van. Kiváló „magyar módszerek” vannak a fizikoterapeuták kezében, a Katona-módszer, a Pető-féle konduktív terápia és a DSGM segítségével a koraszülöttek gyakran visszaterelhetők a normál mozgás- és értelmi fejlődés sávjába.