Miért nyúl tojja a húsvéti tojást?

Húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, mellyel Jézus Krisztus feltámadásáról emlékezik meg.
Megünnepléséről már a III. század óta vannak adatok, de a VIII. századtól vált általánossá. Húsvét vasárnapján ér véget a nagyböjt, a hústól  való tartózkodás időszaka – erre utal az ünnep magyar elnevezése is.
A húsvéti hagyományok, népszokások mára már többnyire megkoptak, de néhány szimbóluma – eredeti jelentését sokszor már elveszítve – még ma is kapcsolódik az ünnephez.

Újjászületés és egészség

A keresztény húsvétot a 40 napos böjt – a vezeklés időszaka – előzi meg. A szigorú böjt során nemcsak a hús és a zsíros ételek, hanem a tej és a tojás is tiltott táplálék volt. Így először húsvét napján lehetett tojást fogyasztani. A húsvét egyik legismertebb jelképe a Krisztus feltámadását és az állandó megújulást szimbolizáló tojás. Nem véletlen, hogy egyes vallások a tojást tartják a tökéletesség szimbólumának. A tejen kívül ugyanis ez a másik olyan élelmiszerünk, amelyben minden tápanyag megtalálható, amely egy élőlény kifejlődéséhez szükséges.

Miért tojik tojást a nyúl?

Az, hogy a húsvéti tojást a nyúl tojja, egy olyan különleges hagyomány, mely fordított utat járt be: a városi kultúrából került a népszokások közé. Eredetére többféle magyarázat van, melyek közül a legvalószínűbb, hogy az egésznek valójában egy félreértés az oka. A XVI. században egyes német földesuraknak alattvalóik kötelező szolgáltatásként gyöngytyúkot vittek tojásaival együtt, az országban máshol viszont a nyúl volt a szokás. A gyöngytyúk német nevének rövidítése nagyon hasonlít a német nyúl szóra (Hasl és Hase) – e keveredésből kapcsolódott össze a húsvéti nyúl és a tojás.

Sonka, bárány és kalács

A hagyományok szerint a húsvéti örömünnep már nagyszombat estéjén megkezdődik: a konyhában az előkészületekkel, a sonkafőzéssel és kalácssütéssel telik. Ekkor ér véget a böjt, az esti körmenetet követően kerülhet sor a sonka feltálalására. A vacsora utolsó fogása a kalács, mely évszázadok óta a magyar paraszti konyha ünnepi tésztaétele.
A húsvétvasárnap jellegzetes étele a Jézust, illetve az Egyiptomból menekülő zsidóságot jelképező bárány. E szokás hazánkban már megszűnőben van, kevés családban fogyasztanak ilyenkor bárányt, miközben a sonka szinte elmaradhatatlan fogás.
Szintén régi, a húsvéthoz kötődő szokás, mely már a X. században kialakult, hogy a húsvéti ételeket – a tojást, a sonkát, a bárányt és a kalácsot – a hívek elviszik a templomba megszentelni. A megszentelt ételek így megvédik őket a mértéktelenség kísértésétől, melybe a hosszú böjtidőszak után eshetnek.

Vízbevető hétfő

Húsvéthétfő a vidámság napja. A hagyomány szerint ezen a napon a fiúk a lányokat patakvízben megfürdették vagy leöntötték egy vödör vízzel.
A locsolás a víz megtisztító erejéhez kötődik. E szokás még ma is él, de mára már jelentősen megszelídült: víz helyett illatos kölnivel látogatják sorra a fiúk, férfiak a hölgyeket, hogy egy hagyományos vagy éppen modernizált locsolóvers kíséretében megöntözzék őket.
És ismét középpontba kerül e napon a tojás: a hervadástól megóvott lányok hímes tojással köszönik meg a locsolást. A legismertebb a piros tojás, mely szín Jézus kiontott vérét, de egyben a feltámadást, a szabadságot is jelképezi.
patikamagazin.hu