A sokat mobilozó gyerekek figyelmi fókusza eltér a megszokottól

A fotó illusztráció: pixabay.com

A digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk, ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet. Az ELTE pszichológusai legújabb kutatásukban kimutatták, hogy a sokat mobilozó alfa generációs (2010 után született) gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világot.

“Az emberek különböznek abban, hogy a fákra (részletekre), vagy inkább az erdőre (teljes képre) fókuszálnak. A jellemző stratégia az, hogy először a teljes képre figyelünk, és csak utána a részletekre. Úgy tűnik, hogy a 2010 után született, alfa generációs gyerekeknél, akik szinte születésüktől fogva mindenféle digitális eszközzel vannak körülvéve, ez megváltozott” – derül ki az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program keretén belül működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amely a Computers in Human Behavior című szaklapban jelent meg.

A teljes kép gyors felmérése (úgynevezett globális fókusz) segít abban, hogy a világot ne összefüggéstelen pontok halmazaként lássuk, hanem rögtön észrevegyük benne az értelmes, egész alakzatokat – írják az ELTE kutatásról közölt beszámolójában.

“A teljes képet automatikusan dolgozzuk fel, és ez akkor is így történik, amikor kifejezetten a részletekre kellene koncentrálnunk. Ha például a fenti összetett alakzattal kapcsolatban az a feladatunk, hogy csak a részleteket figyeljük, és döntsük el, hogy azok napot ábrázolnak-e vagy sem, egyszerűen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni a nagy ábrát. Ha a nagy kép különbözik a részletektől, akkor ez lassítja a döntési folyamatot, vagyis megnöveli a reakcióidőnket. Ha viszont a nagy képre kell figyelnünk, és arról döntést hozni, hogy mit ábrázol, a részletek nem zavarnak össze, mert ezeket nem dolgozzuk fel automatikusan” – magyarázza a közleményben Konok Veronika, a kutatás első szerzője.

A kutatók szerint ez a folyamat már máshogy zajlik a sokat mobilozó gyerekeknél. Ha azt a feladatot kapják, hogy nyomjanak meg egy gombot, ha napot látnak a részletek vagy az egészleges kép szintjén, akkor ők a részleteket dolgozzák fel először, és csak utána figyelik meg a teljes képet.

Az eredmények alapján a felnőttekhez vagy a digitális eszközöket nem használó gyerekekhez képest gyorsabban reagálnak akkor, ha a célábra a részletek szintjén van” – írják a beszámolóban.

Annak igazolására, hogy ezt a hatást valóban a digitális eszközök használata idézi elő, a kutatók további vizsgálatokat végeztek. A figyelmi teszt előtt ovis gyerekek egy csoportja rövid ideig digitális játékkal, míg a gyerekek egy másik csoportja hagyományos, nem-digitális játékkal (whack a mole) játszott. A gyerekek csoportba sorolása független volt attól, hogy korábban használtak-e digitális eszközöket vagy sem.

Fotó: 123rf.com

“Az eredmények szerint 6 perc digitális játék elég volt ahhoz, hogy a gyerekek a részletekre fókuszáló figyelmi stílust mutassák a figyelmi teszten. Ezzel szemben a manuális játékkal játszók a tipikus globális stratégiát mutatták a figyelmi teszt megoldásakor” –  teszi hozzá a közleményben Miklósi Ádám, a kutatócsoport vezetője.

A kutatók szerint mindezek alapján elmondható, hogy a digitális eszközök használata megváltoztatja azt, ahogyan a világot látjuk. Ez a hatás gyerekeknél különösen markáns lehet, mert ebben az időszakban az agy még könnyen alakítható, és a masszív eszközhasználat akár hosszú távú hatásokat is magával vonhat.

A tipikustól eltérő figyelmi stílus nem feltétlenül rossz, de az biztos, hogy más, mint amit eddig tapasztaltunk, és ezt fontos figyelembe venni többek közt az oktatási módszerek kialakításakor” – összegzi a beszámolóban Liszkai-Peres Krisztina, a kutatócsoport munkatársa, a cikk második szerzője.

Tehát lehetséges, hogy a jövőben ezek a gyerekek másfajta tanítási módszert, illetve tananyagot igényelnek majd. “Az eddigi kutatások szerint azok az emberek, akik inkább a részletekre fókuszálnak, jobbak az analitikus gondolkodásban, de kevésbé kreatívak és szociális téren is lehetnek hiányosságaik. Hacsak nem változtatunk ezen a trenden, elképzelhető, hogy az újabb generáció tagjai közül több tudományos/műszaki gondolkodású felnőtt kerül majd ki, és kevesebben mennek művészeti vagy emberekkel foglalkozó pályára, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világunkat” – összegzik a kutatás eredményeit az ELTE kutatói.

A figyelmi fókusz megváltozott működése autizmussal és ADHD-val érintett gyerekeknél is tapasztalható a digitális eszközhasználati szokásoktól függetlenül. Az Alfa Generáció Labor egy jelenleg is zajló kutatásában a figyelmi működésen túl, most a mozgás terén is keresi azokat a jellemzőket, amelyek kapcsolatba hozhatók az említett fejlődési zavarokkal. Továbbá, a gyermekkori digitális eszközhasználat felmérése is folyamatban van, ahol egy online, otthonról végezhető kutatásban vizsgálják, hogy mennyit is “kütyüznek” a magyar gyerekek. Mindkét kutatáshoz várják még résztvevők jelentkezését.