Az immunrendszer segítségével a szervezet a számára idegen anyagok (baktériumok, vírusok, élettelen anyagok, pl. toxinok, gyógyszerek vagy akár egy szálka) ellen védekezik. Ezeket a szervezet számára idegen anyagokat antigéneknek nevezzük. Az antigénekre immunrendszerünk választ ad, immunreakció lép fel, melynek célja az antigén eliminálása. Az immunreakció általában hasznos, de esetenként ártalmas is lehet.

Az immunválasz lehet veleszületett, vagy szerzett. A veleszületett immunitás már a születéskor védi a szervezetet idegen anyagok behatolása ellen, nincs szükség ahhoz, hogy előbb „megismerkedjen” az antigénnel az immunrendszer, a válasz azonnal életbe lép. A veleszületett immunitás sejtjei és anyagai ott találhatók, ahol a behatolási kapuk vannak, tehát a nyálban, könnyben, a bélrendszerben, a bőrben. Ilyen, a veleszületett immunválaszért felelősek lehetnek fehérjék pl. a komplement szisztéma összetevő, vagy sejtek, pl. a falósejtek.

A szerzett immunitás kialakulásához az szükséges, hogy valamilyen antigén bekerüljön a szervezetbe, és ott a B és/vagy a T sejtek felismerjék az idegen anyagot, és arra a specifikus antigénre beinduljon a humorális vagy sejtes immunválasz. Ez általában eltart néhány napig. Amikor másodszer kerül ugyanez az antigén a szervezetbe már gyorsabb a válaszreakció, mert csak elő kell bányászni a sejtes emlékezetből a megfelelő információt és máris indulhat az ellentámadás.

Ismerünk ezen kívül aktív és passzív immunitást is. Aktív immunitás esetén a szervezet maga termeli azt az anyagot, amely a védekezéshez szükséges, míg passzív immunitás esetén azt kívülről kapja. Amikor a kisbaba megszületik, számos fertőzés ellen passzív immunitással rendelkezik, mert édesanyjától a méhlepényen keresztül megkapja azokat az ellenanyagokat, amely antigének ellen az anyai szervezet már védett, de kisbaba természetesen ezekkel még nem került saját maga kapcsolatba. Hasonló módon az anyatejjel is sok ellenanyag kerül a kisbaba szervezetébe.

A passzív immunitás azonban csak néhány hétig, hónapig ad védelmet, mert az ellenanyagok lebomlanak, és antigén hiányában a gyerek szervezete ezeket nem termeli. Aktív immunitás alakul ki pl. a védőoltások adásakor, amikor a gyerek szervezetébe bevisszük az élő, gyengített vagy elölt kórokozót, ezzel antitesttermelésre serkentjük a szervezetét, és amikor szervezete a fertőzést okozó kórokozóval találkozik, már gyors védekezésre képes ellene. De aktív immunitás alakul ki olyankor is, amikor nem védőoltás formájában találkozunk valamilyen betegséggel, hanem átesünk rajta, pl. bárányhimlőn, így a bárányhimlő vírusával való ismételt találkozáskor már nem betegszünk meg újra.

Az aktív immunitás kapcsán a védettség néha élethossziglan, máskor azonban csak néhány évig tart, mert a válaszadás képessége idővel gyengül vagy elenyészik.

Az immunreakciók egyike a gyulladás is. A bekerülő idegen anyag, (amely lehet élő baktérium, vírus, de akár egy égés vagy sérülés kapcsán elhalt sejt) hatására a megtámadott sejtek kémiai anyagokat bocsátanak ki (pl. ilyen a histamin, a prostaglandinok) és ezek hatására jelennek meg a gyulladásos reakciók, a fájdalom, vörösség, melegség, láz. Ezek az anyagok a fagocitákat, a falósejteket is aktiválják, amelyek a gyulladás helyére sietnek, és az elhalt sejteket valamint annak okozóját” felfalják”, így keletkezik a genny.

A rosszul sikerült immunválasz mindenki által jól ismert példája az allergia. Ilyen esetben a szervezet válasza az antigénre inadekvát, eltúlzott, vagy olyan esetekben is fellép, amikor erre nem lenne szükség. Ugyancsak hibás immunválaszra vezethetők vissza az autoimmun betegségek, amikor a szervezet hibásan saját sejtjei ellen indít be immunválaszt, azokat támadja meg.

Amit tudni kell az immunrendszerről 1. rész