A mozgásszegény életmód a lúdtalp okozója

Fotó: unsplash.com

Felesleges megijednie a szülőnek, ha gyermekének szupinált lábbelit javasol a szakorvos. Ez ugyanis nem azt jelenti, hogy az óvodáskorúnak bokasüllyedése vagy lúdtalpa lenne. Sarokdőlése van. Az erre javasolt gyógycipő hasznos, de az igazi gyógymódot a megfelelő mozgás jelenti. Ez segíthet megelőzni a bokasüllyedés és a lúdtalp kialakulását is.

Sarokdőlés

Hatéves korig a státuszvizsgálatok alkalmával védőnő figyeli a gyermek általános fejlődését, így például 2-3 éves korban észleli a sarokcsont dőlését: a két bokát hátulról vizsgálja. Ha a sarokcsontok középen állnak, vagyis nem dőlnek túlságosan sem jobbra, sem balra, normál sarokállásról beszélünk. Azonban gyanús esetnél – vagyis túlzott csontdőlésnél – szakorvosi vizsgálatot javasol. Hároméves korban a legalább húszfokos dőlés már indokolja a szupinált (a sarokcsont tengelyét korrigáló) lábbeli használatát is, 10-15 fokos eltérésnél pedig szintén érdemes gyógytornát alkalmazni.

Ma már arra is van jogi lehetőség, hogy fénykép alapján állítson fel egyes esetekben hiteles diagnózist a szakorvos – magyarázza dr. Kovács Milán ortopéd traumatológus, sport- és mozgásszervi szakorvos, aki hangsúlyozza: az orvos által felírt szupinált cipő csak segédeszköz a sarokcsontdőlésre, az igazi gyógymódot a naponta végzett megfelelő mozgás és gyógytorna jelenti. Fontos hangsúlyozni, hogy a belső talpélt megemelő szupinált lábbeli nem lúdtalpcipő. Utóbbi ugyanis például a haránt- és hosszboltozati emelővel ellátott lábbeli.

Mit tehet a szülő?

Lakásban élő gyermek számára érdemes talpingerlő szőnyeget beszerezni: azzal, hogy egyenetlen felszínt biztosít, jól aktiválja a lábszár izmait. Olyan helyre tegyük, ahol biztosan rálép, például a fürdőszoba bejáratához. A járólapnál, parkettánál már a vastag szőnyeg is bizonytalanabb, aktiváló hatású felszínnek számít. 

Jó, ha a kertben, homokban, kavicsos udvarban sokat futkos mezítláb a kicsi. Játékos feladatok formájában tornáztassuk: kérjük meg, hogy a lépcsőn csak lábujjon járva menjen fel, lefelé pedig sarkon állva. Vegyük rá, hogy a legót a lábujjai segítségével pakolja el néha. A túlságosan is egyenes talajú lakásban azonban ne járjon sokat mezítláb, mert ez nagyon ingerszegény a lábizmok számára, és gátolja a boltozatok kialakulását.

Bokasüllyedés vagy lúdtalp?

A dimbes-dombos vidékhez szokott gyerekeknél kevésbé fordul elő lúdtalp, hiszen a lábszárizmot, illetve a csípőt folyamatosan stimulálja az egyenetlen talaj. Ha az izomzat és a csípő inaktív a talaj egyenletessége miatt, a csípő izmai rövidülnek, a boltozatok süllyednek. Hosszboltozat-süllyedéskor beszélünk bokasüllyedésről. A harántboltozati süllyedés is gyakori. Ha mindkét jelenség fennáll, akkor az már lúdtalp.

Iskolakezdés idejére alakulnak ki normálisan a boltozatok. Korábban a boltozatok csak kialakulóban vannak. A talp boltozatai felnőttkorban is változnak – ezt nagyban befolyásolja az életmód.

Van, ami tilos!

A hosszboltozatok és a harántboltozatok fenntartása érdekében változatosan kell stimulálni a különböző izmokat, az egyoldalú terhelés káros. Belső lábélen járatni TILOS a gyermeket! Ez ugyanis rontja a sarokbillenést és hosszboltozat-süllyedést okoz.

Mozgásra születtünk

Dr. Kovács Milán szerint a mozgásszegény életmód, a kevés gyaloglás szintén megágyaz a lúdtalpnak. Manapság a gyerekek többnyire autóval, esetleg biciklivel járnak iskolába, óvodába. Ha a lábszár izmai nem megfelelően terheltek, nem jó a lábszár húzási iránya és az izomerő, előbb-utóbb ennek hatása lép fel: ha testnevelésórán csak lassan tud futni a gyermek a kevésbé rugalmas lábszárizomzat miatt, elmarad a sikerélmény, és elmehet a kedve a sporttól. Pedig az első 25 év rendszeres sport nélkül behozhatatlan hátrányokkal jár…

Hosszú távú következmények

Mint a legtöbb egészségügyi probléma esetén, a lúdtalp tekintetében sem szabad a genetikára hivatkozva belenyugodni a lábdeformáció tényébe. Bár a lúdtalp fiatalkorban nem jár azonnali fájdalommal, az évek múlásával megérkeznek a komolyabb tünetek is: a térd-csípő panaszok, a fiatalok körében is egyre gyakoribb deréktáji fájdalom – különösen a fizikai munkát végzők körében. A térd- és csípőkopás, a gerincbántalmak részben sokszor szintén a gyermekkorban elhanyagolt lúdtalpnak köszönhetőek.

A harántboltozat-süllyedés hosszú távon bütykösödést és kalapácsujjat okoz, hiszen ilyenkor a lábközépcsontok végei teljesen lent fekszenek a földön, vagyis nincs boltozat. Erre utal a talp lábujjak alatti részén megfigyelhető, visszatérő bőrkeményedés is.

Amikor a lábujjakat összefogó ív szétlapul, a csontok széttartanak, a nagylábujj befelé fordul, a szomszédos lábujjnál pedig karomtartás is megfigyelhető, kalapácsujjról beszélünk. Bütykösödést jelent az, amikor a befelé forduló nagylábujj töve kiszélesedik, kipirosodik, érzékennyé válik. Bár utóbbira számos gyógyászati segédeszköz ismert, hosszú távon torna nélkül nem segítenek. Bár a kalapácsujj és a bütyök súlyos esetben több mint 30-féle műtéti beavatkozással bizonyos fokig korrigálható, tökéletes megoldást nem mindig adhat – már csak azért sem, mert minden ember egyedi adottságokkal rendelkezik.

Fotó: 123rf.com

A túlsúlyos gyerek nem lúdtalpas

Bár a túlsúly számos betegség előidézője lehet, a lúdtalp kialakulásáért kivételesen nem okolható, sőt! Az elhízott gyerek szép boltozati ívekkel büszkélkedhet – ennek oka pedig a testtartásban rejlik: súlypontját nem helyezi előre, így ugyanis könnyebb tartania a felsőtestét.

Megelőzhető a baj

A már említett gyógytorna, az otthon is végezhető játékos feladatok mellett remek preventív tevékenység a sport szinte valamennyi válfaja, különösen az úszás, a korcsolya, a jégkorong. A teremsportokat nem érdemes túlzásba vinni, nagy intenzitás mellett több kár származhat belőle, mint haszon. A mezítlábas életforma fontosságát nem lehet eleget hangsúlyozni!

Forrás: pingvinpatika.hu