Az óvodások, kisiskolások körében a szorongás könnyen kialakulhat, de jó hír, hogy fel is oldható – például beszélgetéssel.
Reagál a világra
Bármilyen hihetetlennek is tűnik, a világból jövő külső hatások a 3-4 éveseket sem kerülik el. Ha szokatlan, korábban nem tapasztalt dolgokat produkál, ha hirtelen megváltozik a viselkedése, a szülő szorongásra gyanakodhat. A hasfájás, az eleven gyerek váratlan, visszahúzódó viselkedése, az indokolatlan agresszió hátterében a szorongás állhat. A szorongást pedig a félelem táplálja – mondja dr. Szalma Ibolya gyermekpszichológus. Mitől félhet a kicsi? Amit a hírekből, televízióból, rádióból vagy éppen a szüleitől hall. Jelen esetben például a pandémiától. Ami a szülőket foglalkoztatja, az őt is.
Helyzet van!
Ugyancsak szorongást ébreszthet a gyermekben, amikor bekerül az óvodába, illetve az iskolába. Gyakori, hogy a kis óvodás viselkedése drasztikusan megváltozik. Például egy korábban kommunikatív gyerkőc visszahúzódóvá, csendessé válik, amint elkezdi az óvodás éveit. Ha ezt az óvó néni nem ismeri fel, és nem oldja a gyermekben, a szorongás állandósulni fog. A szülő ebben az esetben ne pszichológushoz hordja a gyereket! Az óvó nénivel történő beszélgetés segíthet kideríteni a szorongás okát és megtalálni arra a legjobb megoldást.
A 6-7 évesek iskolakezdése is kemény próbatételnek bizonyul. A gyerek ekkor jelentkező szorongása a szülőtől és az óvodától függ. Az iskolai felkészítés a nagycsoportban kezdődik, és szerencsés, ha ez nem fenyegetéssel történik – tanácsolja dr. Szalma Ibolya. Azt kell sugallni a leendő iskolás felé, hogy az iskola egy csodás hely, amitől nem kell félni, mert rengeteg érdekességgel találkozhat ott. Játékos keretek között kell felkészíteni, terepet adni az egyéni szereplésre! Gyakoroltatni, milyen a csoport elé kiállva előadni: beszélni, verset, mesét mondani, énekelni. A szülőnek is érdemes megfogadni: ne fenyegetően beszéljen a közelgő iskoláról, az legyen a cél, hogy várakozásteljesen lépje át az iskola kapuját a kicsi.
A szorongás oldható
Különböző relaxációs technikákkal a kisgyermek szorongása remekül oldható. Ez akkor hasznos, ha naponta, később hetente, majd például dolgozatírások előtt alkalmazza az érintett gyerek. Például az esőcseppjáték lényege, hogy a csepp maga a gyermek, aki a földre hull, ott a nap felmelegíti, párologni kezd, így egyre könnyebbé válik.
A szülőkkel történő rendszeres beszélgetés egyrészt megelőzheti a szorongás kialakulását, másrészt feloldhatja azt. Manapság egyre kevesebb idő jut a közös vacsorákra, pedig ez jó alkalom lenne arra, hogy a család átbeszélje a gyereket ért pozitív és negatív hatásokat. Az is tény, hogy pontosan tudja, mi az, amit elmondhat a szülőknek, és mi az, amit nem: a gyerek a szülőt ismerve szűri meg az információkat.
Óvatosan a trendekkel!
Régen szüléskor a bába hátba veregette az újszülöttet, hogy a légutak szabaddá váljanak, bebugyolálta, és odaadta az anyának. Volt, amikor mellre is tette. Több ezer évig működött ez a módszer, és a gyerekek lelki sérülés nélkül, rendben felnőttek. Ma a hiszékeny szülő – a baba lelki sérülése, egészséges mentális fejlődése érdekében – minden aktuális divatnak könnyen hisz, és a végén besokkol, azt sem tudja, mikor cselekszik jól. Az az igazság, hogy „jó” és „rossz” anya a trendektől függetlenül létezik.

– Az a jó anya, aki örömmel várja és szüli meg gyermekét, aki boldog és kiegyensúlyozott. A rossz anya érdekből, gazdasági okokból szül. A boldogtalanságot, a kiegyensúlyozatlanságot megérzi a kicsi, és ez később meg is látszódik a viselkedésén, ugyanis a kicsik elképesztően fejlett szenzorokkal (érzékelőkkel) vannak ellátva – mondja a szakember. – A hasfájás, a fogcsikorgatás, a csúnya beszéd, a társaival szembeni agresszivitás egyértelmű jel. Ha csak a szülővel, mondjuk az anyával szemben viselkedik gorombán a gyermek, és a környezetével nem, akkor az anya menjen el pszichológushoz, mert vele van a baj.
Elalvási hercehurca
Ha a szülő gyenge, a gyerek trükközni kezd: inni akar, pisilni kell neki, nem akar anya-apa nélkül elaludni. Ha a kicsi fél (márpedig olykor minden gyerek fél) a házi „szörnyektől”, egyszer vezessük körbe a házban, hogy sehol senki nem bújt el, senki nem bánthatja. Legyen meg az esti rituálé: meseolvasás, simogatás, rövid beszélgetés, puszik és villanyoltás, alvás.
– 5-6 éves korban jelentkezik a halál kérdése, fél, hogy a szülő meghal. Ez szintén szorongásra adhat okot. Gyakran elalvás előtt rukkol elő vele a kicsi. Legyünk őszinték a gyerekekkel: az élet véges, senki sem kerülheti el a véget. De addigra anya és apa nagyon öreg lesz, ő pedig felnőtt, saját családdal – nincs mitől félnie. A könnyebb megértés miatt családból vett példákat hozzunk fel.

Égesse el gyerekkori szorongásait!
Felnőttkorban a gyermekként megélt és kialakult szorongásoktól akkor lehet megszabadulni, ha meg tudjuk fogalmazni a szorongás okát. Ezt önmagunknak vagy szakembernek is elmesélhetjük. A gondolatrendező naplóírás is kiváló módszer a korábban megélt szorongások feldolgozására. Ezeknek végleges búcsút felnőttként (vagy kamaszként) úgy mondhatunk, ha a papírt, naplót – a rá írt problémáinkkal együtt – elégetjük, vagyis megsemmisítjük – tanácsolja dr. Szalma Ibolya.
Forrás: pingvinpatika.hu
You must be logged in to post a comment.