Sóska vagy spenót?

Nagy különbség sem külalakra, sem tápértékben nincs köztük: mindkettő változatosan elkészíthető, energiaszegény, vitamindús, könnyen emészthető, friss alapanyag, amellyel érdemes kísérletezni.

A spenót (paraj) a legkorábbi friss zöldség, de szezonja májustól októberig tart. A legkellemesebb íze és legnagyobb ásványianyag- tartalma azonban a tavaszi és az őszi hónapokban van. Jól fagyasztható és feldolgozható, így egész évben hozzáférhető, fogyasztható.

Tápanyagaik
A sóska tápanyagtartalma hasonlít a spenótéhoz, energia-, fehérje- és szénhidráttartalma némileg nagyobb.
Élelmi rostban gazdag, foszfor-, kalcium-, kálium- és karotintartalma kedvező. Biotintartalomban a sóska megelőzi a spenótot, B1-, B2-vitaminban és niacinban is gazdag. C-vitamin-tartalma mindkét levélzöldségnek számottevő (30mg).

A sóska tő feletti részeit a hagyományos kínai orvoslásban régóta használják: vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő, fenolos vegyületei révén sejtosztódást és daganatnövekedést gátló hatást tulajdonítanak neki. A sóska jellegzetes savanyú ízét a benne található oxálsavnak köszönheti.


Napjainkban is tartja magát az a nézet, hogy a spenót nagy vastartalommal bír, azonban ez nem igaz. A levélzöldségekhez képest valóban említésre méltó a vastartalma, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a növényekben lévő vas viszonylag rosszul szívódik fel.

A spenót vastartalmának a szervezet kb. az 1,5%-át tudja felvenni, míg a marhahús teljes vastartalmának 20%-át hasznosítja. A spenótnak nyersen vérnyomásszabályzó hatása van. Enyhe hashajtó hatása miatt szintén alkalmazták a gyógyászatban. Állatkísérletekben egyre több oxidatív stressz által kiváltott betegség esetén tapasztalták a friss zöldség kedvező hatását.

Ellenjavallatok
Ha gyakran, illetve nagy mennyiségben fogyasztják, akkor a sóska és a spenót oxálsav- és a kálium-oxalát-tartalma kedvezőtlenül hathat a szervezetre, ezért mértékletes fogyasztása ajánlott. Az oxálsav gátolja a vas és a kalcium felszívódását, és a kőképzésre hajlamos egyéneknél fokozhatja a vese- és epekőképződést.

Javasolt, hogy 10-14 naponta kerüljön az étlapra, ennyi idő alatt az egészséges szervezet feldolgozza az oxalátokat, így nem kell tartani a kőképződéstől. A főtt ételként fogyasztott sóska és spenót első főzőlevét leöntve csökkenthető az oxálsavtartalma.

Felhasználásuk
A parajt és a sóskát leginkább főzelékként, utóbbit mártásként ismerjük, pedig elsősorban salátának vagy préselve zöldségitalnak ajánlott fogyasztani. Bármi is készül belőle, célszerű törekedni arra, hogy minél kevesebb ideig süssük, főzzük.

Fotók: pixabay.com

A sóska legalább annyira változatosan elkészíthető, mint a spenót, de karaktere eltérő, inkább édes-savanyú ételekhez kiváló. A salátafőzelékhez hasonlóan a burgonyával sűrített sóskafőzeléket még a legtöbb csecsemő kedveli. A parajhoz hasonló alapanyaga lehet a zöld turmixnak: a nyers sóskalevél mellé salátát és banánt vagy almát adjunk. Friss sóskalevelekből tejfel vagy kefir és kevés cukor hozzáadásával is készülhet turmixolt sóskaital. Íróval keverve krémesíthetjük is.

Párolt sóskából uborkával, kaporral, tejföllel, főtt tojással készül az orosz hideg sóskaleves, a holodnyik. Az orosz konyha több formában is feldolgozza, leveles tésztába, pitébe is tölthető, akár a spenót. A sóskás rizottó, a sóskás gnocchi és pasta, a sóskás frittata az olasz konyhában nem ismeretlen, bár ezeket a fogásokat gyakrabban készítik spenóttal.

Rakott ételeknek szintén remek alapanyaguk lehet a sóska és a spenót is: kombinálhatjuk rizzsel vagy burgonyával, de más zöldségekkel és darált hússal is. A spenóthoz illik a ricotta és a túró.

Erősebb fűszerezést igényel, mint a sóska: a feketebors és a fokhagyma szinte elhagyhatatlan ízesítője. Nagy különbség sem külalakra, sem tápértékben nincs köztük: mindkettő változatosan elkészíthető, energiaszegény, vitamindús, könnyen emészthető, friss alapanyag, amellyel érdemes kísérletezni.

Kovács Ildikó
élelmiszermérnök

A cikk a Patika Magazin májusi számában jelent meg! Keresse a gyógyszertárakban!