A magas vérnyomás összefügg az alacsony születési súllyal

Fotó: gettyimages.com

Összefüggés van a születési súly és a magasvérnyomás betegség kialakulása között. A későbbiekben epidemiológiai (a betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág) vizsgálatok megerősítették, hogy mind a születési súly, mind a fejkörfogat inverz korrelációt mutat a későbbi szisztolés vérnyomással. Ennek hátterében az alacsony súllyal születettek alacsonyabb nefron (a vesék működési és szerkezeti egységei) száma áll.

Állatkísérletekben, amennyiben patkányokban a vemhesség ideje alatt megszorították az energiabevitelt, az utódok születési súlya alacsonyabb lett, valamint kevesebb lett a nefronszámuk is. További állatkísérletes modellben igazolták, hogy amennyiben magas fehérjetartalmú étrendet adnak újszülöttkorban a patkányoknak, az fokozott súlygyarapodást és fehérjevizelést fog eredményezni.

Ezek után egyértelmű, hogy miért kiemelt jelentőségű a csecsemőtáplálás.
A „noncommunicable diseases” fogalom magyarul az idült, nem fertőző betegségeknek felel meg. Közös jellemzőjük, hogy általában lassan alakulnak ki és tartósan fennállnak. A négy legfontosabb krónikus megbetegedés közé a cardiovascularis (szívinfarktus és stroke), a daganatos, a krónikus légúti betegségek (idült, elzáródásos tüdőbetegség, közismert angol rövidítése COPD, asthma) és a diabetes (2-es típus) tartoznak. Tekintettel arra, hogy a krónikus betegségek következtében fellépő halálozás minden területen növekedést mutat, jelentős erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy a rizikófaktorok felismerésre kerüljenek.

A már eddig is ismert rizikófaktorokon kívül (dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás) a figyelem újabb tényezők felé fordult, mint a táplálkozás, születési súly, valamint a csecsemőtáplálás.

A csecsemőhalálozás 70%-áért világszerte az alacsony születési súly a felelős.
A cardiovascularis betegségek egyik legjelentősebb faktora az obesitas. A kövér édesanyák gyermekei 70%-ban kövérek vagy túlsúlyosak lesznek. A gyermekkori kövérség kialakulásáért jelentős mértékben a túlzott fehérjebevitel a felelős. Ennek legjobb megelőzési eszköze az anyatejes táplálás, hisz tudjuk, hogy az anyatejjel táplált csecsemők körében a kövérség előfordulása alacsonyabb, mint tápszeres társaiknál.