A korai anyagcsere hatása a születendő gyermekre

Fotó: 123rf.com

Az ember fenotípusát, vagy megjelenését, lényegében az ember külső jegyeit, mint például a szem vagy a haj színét, de még a krónikus betegségekre való hajlamot is, a génkifejeződésben megfigyelhető módosulások határozhatják meg. A környezeti tényezőkre válaszként létrejövő változást egy, a génekhez közeli molekuláris szerkezet irányítja, amit epigenomnak nevezünk.

Az epigenomon keresztül egyes környezeti hatások, mint például a várandósság és a csecsemőkor alatti táplálkozás, közvetlenül hathatnak a génkifejeződésre. A génkifejeződésben megfigyelhető változások válaszként lépnek fel táplálkozási hatásokra vagy stresszre, a korai fejlődés kritikus szakaszában, amikor az egyén fokozottan érzékeny a változásokra. Ezek a génkifejeződésben fellépő változások generációkon át öröklődhetnek és állandósíthatják élettani jellemzőinket, anyagcserénket felnőttkorban. Ezt a folyamatot nevezzük korai anyagcsere-programozásnak.

Jelentősége a következőkben foglalható össze:
• kimutatták, hogy ha a tápanyagbevitel korlátozott a terhesség alatt, a magzat anyagcseréjében változás megy végbe, amely olyan anyagcsere-problémák kialakulásának fokozott veszélyét rejtheti magában, mint például az elhízás. Ehhez hasonlóan a tápanyagszegény étkezés a terhesség alatt alulfejlett magzat születéséhez vezethet, ami gyakran köthető össze a 2-es típusú cukorbetegség, az anyagcsere-szindróma és a szív- és érrendszeri megbetegedések későbbi kialakulásának nagyobb kockázatával.
születés után a táplálkozás hosszú távon is fontos szerepet játszik az egészségben. Tanulmányok kimutatták, hogy a csecsemőkori túlzott fehérjebevitel, megnövekedett testtömeg-indexet (BMI) és súlygyarapodást eredményez a későbbi években. A túlzott fehérjebevitel epigenetikus változásokat okoz az anyagcsere génkifejeződésében, míg a megfelelő fehérjebevitel normál génkifejeződést eredményez az anyagcserével kapcsolatos génekben.

Fotó: 123rf.com

A kutatási eredmények napjainkra egyértelművé tették tehát, hogy a betegségekre való hajlamban észlelhető változások a korai rossz anyagcsere-programozásnak tudhatók be, ami mögött egyértelműen a kora csecsemőkori nem megfelelő táplálás, a túlzott fehérjebevitel áll.

Az epigenetika felismeréseinek birtokában kimondható, hogy a nem fertőző betegségek – mint például az elhízás, a diabétesz, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a sztrók – előfordulását a genetikai kockázati tényezőkön és a felnőttkori életmódon kívül a születés körüli időszakban zajló metabolikus (anyagcsere) programozás is nagyban meghatározza.

Érdemes odafigyelni, mert…Az elhízás előfordulási gyakorisága világszerte rohamos emelkedést mutat az elmúlt húsz év adatainak áttekintésében.