Legkönnyebb kisbabáknak főzni. Nekik még nincsenek elvárásaik, nem tudják főztünket senkiével összehasonlítani. És nagy dolog az ételnél a megszokás. Az édesanya főztje, a csomós tejbegríz, az odakozmált főzelék vagy a zavaros húsleves lesz az emberke élete végéig az igazi, a legfinomabb.
A sütés-főzés elkezdésekor készítsünk ki minden – a receptben megadott – szükséges alapanyagot (hogy semmit ne felejtsünk ki), tartsuk be az elkészítés folyamatainak utasításait, s a továbbiakban nyugodtan hagyatkozzunk az ízlésünkre, fantáziánkra.
Sütés-főzés közben a szagok, a látvány beindítja a fűszerezési, ízesítési, díszítési ösztöneinket, emlékeinket. Ha van ilyen. Ha nincs, akkor a főzés gyakorlásával megszerezhető (átadható, és születendő gyerekeinknek már lesz miből építkezni), és rövid idő után hagyatkozhatunk a tapasztalatunkra is (amikor már a szemünk, az orrunk és a kezünk magától dolgozik).
Pirítás
Pirításnak nevezzük azt a műveletet, amikor valamilyen felaprított anyagot nyersen vagy félig főve, szárazon vagy kevés zsiradékban, tűzön kevergetve pirítunk. Túlpirítani nem szabad, mert az étel keserűvé válik, vagy nehezen emészthető, és rákkeltő pörkanyagok keletkeznek benne. Kisgyerekek ételeinek készítésekor mérsékelt tűzön szárazon, vagyis zsiradék nélkül pirítjuk a lisztet, darált magvakat, zsemlemorzsát, cukrot. A pörkölt- és paprikásféléket a húsok puhulásáig többször is zsírjára sütjük, de nem szabad megpirítani.
Bundázás
Bundázással az ételeket táplálóbbá és változatosabbá tehetjük. Ennek a műveletnek az a lényege, hogy a sütés megkezdése előtt az anyagot lisztbe, felvert tojásba, zsemlemorzsába mártjuk, vagy egyéb masszával vonjuk be.
A bundázás leggyakoribb módja a panírozás. A panírozáshoz a húst vagy egyéb anyagot szárazra töröljük, és csak közvetlenül a panírozás előtt sózzuk, fűszerezzük be, mert különben a nedves anyag ledobja a panírt. A panírozást mindig szitált lisztben, enyhén sózott felvert tojásban és szitált zsemlemorzsában végezzük. A tojást nem érdemes semmivel szaporítani, mert a panír könnyen leválik, és az anyag sütés közben sokkal több zsiradékot szív magába.
A zsemlemorzsát keverhetjük vagy helyettesíthetjük sajttal, darált olajos magvakkal. A lisztet fűszerezhetjük paprikával, szárított és morzsolt fűszernövényekkel. A csak lisztbe és felvert tojásba mártott, párizsi módon készült bunda puhább, inkább való a kicsiknek, mint a zsemlemorzsába is mártott ropogósra sült bunda.
Sűrítés
A sűrítés az a konyhatechnológiai művelet, amellyel az ételre jellemző állományt alakítjuk ki. A leveseket hígabbra, a mártásokat és a főzelékeket sűrűbbre készítjük. A sűrítés alapanyagai – a liszt, zsiradék, tejtermékek, tojás – növelik az étel energia- és tápanyagtartalmát, és a sűrítés módjától függően fokozzák annak élvezeti értékét. Mindezt a babaételek készítésénél is figyelembe kell venni.Az ételeket jellegüknek megfelelően különböző sűrítési eljárásokkal készítjük, többnyire rántással, habarással, lisztszórással vagy valamilyen áttört anyaggal.
Hasznos tanácsok, rengeteg recept Dr. Kerekes Judit: jó étel, jó élet című könyvében. Rendelje meg a Galenus webáruházban!
You must be logged in to post a comment.