Az orrhigiéne megfelelő karbantartása

Fotó: 123rf.com

Gyermek fül-orr-gégészként a prevenció elkötelezett híve vagyok. Az a klinikai munkacsoport, amelynek két évtizeden át voltam munkatársa a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikáján, dr. Miriszlai Ernő gyermek fül-orr-gégész professzor vezetésével a gyermekkori nátha szövődményeinek gyógyítását, illetve megelőzését tűzte ki célul.

Egy régi francia mondás szerint a nátha az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be. Tehát egy folyamatról van szó, egy törvényszerűen egymás után bekövetkező betegségsorozatról, amit meg lehet előzni, ha már a náthás tünetek megjelenésekor hatékonyan beavatkozunk az orrhigiéne eszközeinek segítségével.

Ennek érdekében kidolgoztuk az „orrhigiéne” fogalmát és a megvalósításához szükséges eszközöket is.

A kórképet „hétfejű sárkány betegség”-nek neveztem, ugyanis többnyire hét diagnózisból álló, komplex kórképről van szó, melyeket csak úgy lehet legyőzni, ha minden összetevőjét felismerjük, és célzottan kezeljük – nem feltétlenül antibiotikummal.

Néhány évtizedes szakmai tapasztalat birtokában elmondhatom, hogy az utóbbi egy-két évtizedben a bölcsődés- és óvodáskorú gyermekek körében a náthával kezdődő és lavinaszerűen terebélyesedő betegségsorozat eredménye, hogy szinte minden gyermek a közösségbe kerülés után hamarosan megbetegszik, náthás lesz, majd a kórokozókat hazaviszi, és megbetegíti az egész családot – a kistestvértől a nagymamáig. Egy új típusú, náthával kezdődő és köhögéssel párosuló kórkép alakul ki, amelynek egyre komolyabb gazdasági következményei vannak.

Fotó: 123rf.com

A beteg gyermek éjjel-nappali gondozása miatt a szülők nem tudnak pihenni, a munkából kimaradva állásukat és megélhetésüket is veszélyeztetik.

A közösségbe kerülés kapcsán kialakuló, szűnni nem akaró náthás-köhögős betegség gyakoriságának okait klinikai munkacsoportunk sokoldalúan vizsgálta.

Az egyre fokozódó környezetszennyeződés nagyban hozzájárul a légúti nyálkahártya hurutos betegségeinek kialakulásához. Jelentős kóroki tényező még a gyermekek hiánytáplálkozása, elsősorban az élelmiszerek minősége miatt.

A természetes növényi vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok a környezeti ártalmak miatt a szükségesnél alacsonyabb mennyiségben jutnak a gyermekek szervezetébe.

A legfontosabb ok pedig a helytelen antibiotikum-használat miatt megerősödött kórokozók közösségbe való újbóli visszakerülése, amikor a félig-meddig meggyógyult gyermek ismét beviszi a társai közé.

A betegség terjedésének közgazdasági vonatkozásai azon alapulnak, hogy a szülők nem tudnak mindvégig otthon maradni a náthás-köhögős gyermekkel a teljes gyógyulásig, hanem igyekeznek vissza a munkahelyükre. Ez a szociális kényszerhelyzet magyarázza, hogy a közösségbe járó gyermekek megbetegítik egymást.

Az orrváladékkal és a köhögéssel számtalan kórokozó kerül a levegőbe, a közös használati eszközökre, játékokra. Az egyre erősebb kórokozók egyre gyengébb immunitású gyermekekkel találkoznak, és a nátha szövődményei minden gyógyszeres kezeléssel dacolnak.

Fotó: 123rf.com

Mi a teendő?

Ez a felismerés indukálta az „orrhigiéne” fogalmának és eszközeinek kidolgozását. Miriszlai professzor ötlete volt az orrváladék szívótechnikával való eltávolításának lehetősége, és az ő irányításával alkották meg a hozzá való eszközt is, amellyel igen sok szövődménytől kímélte meg a gyermekeket.

Munkacsoportunk hozta létre azt a kombinált orrspray-t, amely négy héten át is használható a nyálkahártya károsodása nélkül. Egyidejűleg oldja a váladékot, és lelohaszja a duzzadt orrnyálkahártyát.

Az orrdugulás következménye a füldugulás és a folyadékképződés a középfülben – következményes halláscsökkenéssel. Az általunk készített fülmelegítő gyógysapkával ez a szövődmény is kezelhető, megelőzhető.

Az orrhigiéne fogalma és módszerei tehát elsősorban a prevenció segédeszközei. A gyermek mielőbbi teljes gyógyulása a család örömén túl a szülők munkaképességét is jelenti, ennek összes gazdasági konzekvenciájával együtt.

Dr. Somi Ildikó
gyermek fül-orr-gége szakorvos,
az Orrhigiéne Alapítvány elnöke