A magzatok elégtelen DHA-ellátása méhen belüli növekedési zavarokkal hozható összefüggésbe.
A tápszerek dobozán az összetevők között gyakran lehet olvasni, hogy „többszörösen telítetlen zsírsavak”, „linolsav”, „linolénsav”„arachidonsav”, „dokozahexaénsav” vagy rövidítve „DHA”.
Sok kérdés merülhet fel a gyakorló anyukában:
Mi a funkciója a felsorolt anyagoknak?
A hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak (az angol megfelelőből – long chain polyunsaturated fatty acids – eredő rövidítésük: LC-PUFA), így a kategóriába tartozó linolsav, alfa-linolénsav, arachidonsav (AA) és dokozahexaénsav (DHA) élettani szerepe bizonyított. A LC-PUFA-knak lényeges szerepük van valamennyi sejtben, hiszen a sejteket határoló membrán felépítésében vesznek részt. Fontosak a keringési rendszer egészséges működésében, a vérzsírok egyensúlyi szintjének megtartásában. A linolsavat és az alfa-linolénsavat az emberi szervezet nem tudja előállítani, azokhoz csak a táplálékból vagy táplálék-kiegészítőkből tud hozzájutni. Ezekből a zsírsavakból azonban már képes a szervezet AA-t és DHA-t előállítani.
Hogy kerül a DHA a magzathoz?
A terhesség alatt a DHA az anyai szervezetből jut át a magzatba, különösen a harmadik trimeszterben jelentős ez a transzport. A magzatok elégtelen DHA-ellátása méhen belüli növekedési zavarokkal hozható összefüggésbe; a magzatok visszamaradnak a fejlődésükben, ha nem kapnak elegendő mennyiségű DHA-t.
Szakmai körökben egyetértés mutatkozik abban, hogy koraszülötteknél az idegrendszeri funkciók optimális fejlődésében az LC-PUFA-k, kiemelten a DHA kulcsszerepet játszik. Továbbá, a szem fényérzékelésért felelős receptorokat tartalmazó ideghártyájának a fejlődésében is lényeges a DHA jelenléte. Az LC-PUFA koraszülöttkori adagolása tehát rövidtávon, egy éven belül vizsgálva, bizonyított előnyökkel rendelkezik. Az időre született újszülötteknél nem ennyire egyértelműen bizonyított a LC-PUFA-knak az idegrendszer és a látás fejlődésére kifejtett hatása. Továbbá több, éveken át tartó kontrollált, klinikai vizsgálat van folyamatban annak a meghatározására, hogy az LC-PUFA-k hosszútávon leírható előnyökkel is rendelkeznek-e; azaz a csecsemőkorban történő LC-PUFA adagolás hatással van-e pl. a későbbi, kisiskoláskori tanulási képességekre.
Megtalálhatók a LC-PUFA-k az anyatejben is?
Az anyatej LC-PUFA-kat, így AA-t és DHA-t is tartalmaz. Az anyatejben található DHA és AA jelentős mértékben felszívódik a szoptatott csecsemő béltraktusából. A teljes szoptatási időszakban, a kolosztrum elválasztásától kezdve az anyatejes szoptatás befejezéséig, mindkét zsírsav koncentrációja viszonylag állandó. Összességében az mondható, hogy az anyatej zsírsav-összetétele számos tényező összjátékaként alakul ki, annak meghatározásában szerepet játszik az anya által elfogyasztott táplálék minősége, az anya szervezetének zsíranyagcseréje és genetikai faktorok. Az anyatejben található LC-PUFA-k mintegy 30%-a az anya táplálékából származik, a fennmaradó rész az anya szervezetének a zsírraktáraiból szabadul fel és választódik ki az anyatejjel. Megfigyelték, hogy az anya táplálkozása jelentősebben befolyásolja az anyatej DHA-tartalmát, mint annak az AA-tartalmát. Észak-Amerikai nőknél az anyatej DHA koncentrációja 0,1% és 0,5% között változik, ezzel szemben Kínában a szoptató nők anyatejében 2,8%, Japánban 1,1% DHA koncentrációt mértek. Valószínűsíthető, hogy japán és kínai nőknél az LC-PUFA-ban dús halak és a „tenger gyümölcseinek” bőséges fogyasztása a magasabb DHA mennyiségek oka.
Vizsgálatok során megállapították, hogy bár a csecsemők a DHA és az AA előállítására képesek, mégis, azoknak a csecsemőknek a vérplazmájában, akiket hozzáadott LC-PUFA-t nem tartalmazó tápszerrel etettek, alacsonyabb volt a DHA és AA szintje, mint azokban a csecsemőkben, akiket anyatejjel vagy LC-PUFA-t is tartalmazó tápszerrel tápláltak. Előnyös tehát, ha a tápszerek összetevői között – az anyatejben is megtalálható – LC-PUFA-k is szerepelnek. A koraszülötteknek kevés a zsírszöveti raktáruk az időre született társaikhoz képest és a placenta helyett a csecsemőtápszer kell, hogy biztosítsa számukra a szükséges zsírsavakat.
Az, hogy mennyi LC-PUFA-t tartalmazzanak a tápszerek és abból mennyi legyen a DHA, az anyatej összetételéhez a lehető legjobban közelítve igyekeznek megszabni. Valószínűleg az egyéb földrészekről származó adatok hiányára vezethető vissza, de a hatóságok általában az észak-amerikai és európai anyák anyatejének összetételéhez mérten adják meg a tápszerekbe kerülő összetevőkre vonatkozó ajánlásokat.
Az ajánlott mennyiségekről
Nagyszámú tanulmányt figyelembe véve az alábbi ajánlás fogalmazható meg: az újszülötteknek készült tápszerekben az összes zsírsav legalább 0,2 %-a DHA, 0,35 %-a AA legyen. Koraszülöttek részére formulált tápszerekben az előzőeknél magasabb koncentráció-értékeket adnak meg; az összes zsírsav 0,35 %-a legyen DHA és 0,4 %-a AA. Bár hosszas viták jellemzik a szükséges/elégséges LC-PUFA, DHA és AA mennyiségének a meghatározását, lényeges tudni, hogy a tápszerekhez adott LC-PUFA-knak semmiféle mellékhatása nincs.
A tápszergyártók 2011-ben arra kértek engedélyt, hogy a 6-12 hónapos csecsemőknek készült tápszerek csomagolásán a DHA kedvező hatását feltüntethessék. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság elfogadta a kérelmet, és az Európai Bizottság a következő információ feltüntetését javasolta: „A dokozahexaénsav (DHA) fogyasztása hozzájárul a legfeljebb 12 hónapos csecsemők látásának megfelelő fejlődéshez.”. Bár a szakvélemények szerint ez a pozitív hatás széleskörű klinikai vizsgálatokkal nem egyértelműen igazolt, az Európai Parlament elfogadta a kérelmet.
Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész
