A „nevelés” első számú célja az, hogy gyermekünk egészségesen szülessen meg, ehhez azonban az kell, hogy a magzati életben normálisan fejlődjön. Ennek számos kevésbé ismert, vagy ismert, de elhanyagolt feltétele van.
A cikkben azokat a vitaminokat emelem ki, melyek hiánya súlyos következményekkel jár, és táplálkozásunkkal nem jutunk hozzájuk megfelelő mennyiségben. Egy várandós anyának ennél természetesen jóval több mindenre volna szüksége, az összes vitamin mellett még megfelelő mennyiségű szelén, magnézium és jód bevitelére is. Aki erre csak legyint, hogy „nagyanyáink sem szedtek semmit, aztán mégis…”, az sajnos nem vesz tudomást róla, hogy táplálékunk vitamin- és ásványianyag-hiányos. Abba sem gondol bele, hogy ha saját gyermekéről van szó, bizonyára nem szeretne annyival megelégedni, hogy „megszületett, aztán valahogy felnő”. Aki sikeres gyermekről álmodozik, az nem éri be ennyivel.
A folsav/folát probléma
Mióta Richard Smithells és Elizabeth Hibbard 1965-ben kimutatták, hogy a velőcsőzáródási problémával született babák és anyjuk B9-vitamin-hiányban szenvednek, már széles körben elterjedt az információ, hogy a várandósság előtt és alatt az anyáknak folsavat kell szedniük.
Hogy a kevésbé tájékozottak is hozzájussanak ehhez a fontos vitaminhoz, a legtöbb országban, így nálunk is, a liszthez folsavat kevernek, s ezzel pl. az USA-ban és Kanadában 15-50%-kal sikerült csökkenteni a nyitott gerinccel születettek számát. A velőcsőzáródási rendellenesség olyan elváltozás, amelynek évmilliók alatt ki kellett volna szelektálódnia.
Hogyhogy manapság ilyen égető kérdéssé vált?
A válasz megváltozott táplálkozásunkban és életkörülményeinkben rejlik. Az 5-metil-tetrahidrofolát (röviden folát) zöld levelű növényekben fordul elő nagy mennyiségben, és amíg az emberek természetes táplálkozást folytattak, hozzájutottak a szükséges mennyiséghez. Aztán kialakult a gabonára, burgonyára, rizsre alapozott nyugati táplálkozás, s ebben az étrendben nincs elegendő folát.
A B12 és a velőcsőzáródási problémák
Ha már a vitaminszedésnél tartunk, a folát bevitelével nem hárul el minden, a magzatot érintő veszély. Velőcsőzáródási rendellenesség ugyanis a B12-vitamin hiányából is fakadhat. B12-hiányt okozhat a vegetarianizmus, a vegánizmus, a gyulladásos bélbetegségek és egyéb felszívódási zavarok is.
Aki algákból próbálja fedezni a B12-vitamint, rosszul teszi, mert ezek úgynevezett pszeudo-B12-k. Protonpumpagátló szedése és savhiány is gyakori oka a B12-hiánynak. Természetesen, akárcsak a folát esetében, a B12-t is késő elkezdeni szedni a várandósság felismerésekor, hisz az anyai szervezet hiánya intenzív pótlással is csak lassan szüntethető meg.
A kolin fontossága
Terhesség alatt a kolinszükséglet különösen nagy, a magzatvízben a kolinszint tízszer magasabb, mint az anya vérében. Kevesen tudják, hogy a kolinhiány ugyanúgy okozhat velőcsőzáródási problémát, mint a foláthiány.
Az emberi memória kialakulását nagymértékben befolyásolja a terhesség alatti és születés utáni kolinbevitel. A terhesség alatti nagy kolinbevitel jobb memóriát eredményez a gyermekeknél, és egészen 4 éves korukig sok kolint kéne kapniuk. Egy felnőtt napi szükséglete 300-400 mg kolin.
A magzati K2-vitamin-hiány
A magzat csontrendszere fejlődése során fokozatosan alakul ki, és mint minden csontépüléshez, ehhez is K2-vitamin szükséges, amelyet az anyai szervezetnek kellene biztosítania számára. Mivel a K2-vitamin zsírban oldódó, ezért várandósság
előtt a szervezet raktárai feltölthetők.
A D-vitamin és az agyfejlődés
A D-vitamint még manapság is a csontok erősítésére ajánlják, holott már tudjuk, hogy a K2-vitamin nélkül a D-vitamin hatására felszívódott kalcium aligha fog beépülni a csontokba. Kevesen tudják, hogy a D-vitamin igen komoly hatással van az agy fejlődésére.
Mind a sclerosis multiplex, mind az 1-es típusú cukorbetegség szoros kapcsolatot mutat a magzati és a csecsemőkori D-vitamin-hiánnyal, vagyis ezek a súlyos betegségek megelőzhetők, ha az anya a várandóssága alatt kellő mennyiségű D-vitamint szed, illetve a csecsemő is megfelelő mennyiséghez jut.
Az ómega-3 és a magzat
Az ómega-3, túl azon, hogy az agy építőanyaga, a D-vitaminhoz hasonlóan nagyon fontos gyulladáscsökkentő az agyban. A vizsgálatok azt igazolják, hogy a magzat fejlődésének üteme felgyorsul, ha az anya ómega-3 zsírsavakat fogyaszt, és ezt az anyatejjel kapja meg a baba.
Forrás: Szendi Gábor – Szárnyakat adni,
Jaffa Kiadó 2017
A cikk a Bébik, kicsik és nagyok 2019 első számában jelent meg, amelyet keressen a patikákban!
You must be logged in to post a comment.