Mi a gyerekbántalmazás?

Fotó: 123rf.com

A gyerekek bántalmazása két nagy csoportra osztható. Az egyik, amikor a gondozó (aki tipikusan a szülő vagy a nevelőszülő) akár szóban, akár testileg valami rosszat tesz a gyerekkel – ez a klasszikus gyerekbántalmazás vagy gyerekek elleni erőszak; a másik esetben elmulaszt valamit megtenni, amire a gyereknek szüksége van – ez az elhanyagolás. Mindkettő hosszútávú káros következményekkel jár, mivel a gyerek felé azt az üzenetet hordozza, hogy nem szerethető, az igényei nem fontosak, és a testével nem önmaga rendelkezik.

A gyerekbántalmazás fajtái
Érzelmi erőszak
Érzelmi erőszaknak számít minden olyan cselekmény, amely a gyerekben tehetetlenségérzetet, zavarodottságot, félelmet vagy bűntudatot kelt. Leggyakoribb példái a gyerek sértegetése, megszégyenítése vagy megalázása (gyakran más családtagok vagy idegenek előtt is), képességeinek, hobbijainak vagy barátainak leszólása, elhagyással, örökbeadással vagy egyéb ijesztő dologgal való fenyegetése, a gyerekkel való kiabálás, ordítozás vagy trágár beszéd, berendezési tárgyak dobálása, a gyerek számára fontos tárgyak összetörése, fokozott és indokolatlan kontroll vagy rettegést kiváltó viselkedés a gyerek mindennapi cselekedetei kapcsán (ruházat, barátok, iskolai jegyek folyamatos és elnyomó felügyelete), stb.  Gyerek elleni érzelmi erőszaknak számít a gyerek anyjának bántalmazása is, akár a gyerek előtt, akár “titokban” (pl. a másik szobában vagy fojtott hangon) történik.

Testi erőszak
Testi (fizikai) erőszaknak számít minden olyan cselekedet, amely a gyerek teste, illetve testi integritása ellen irányul. Ide tartozik a gyerek rázása, dobálása vagy lökdösése, megpofozása, kézzel vagy bármilyen tárggyal való megütése, megrúgása, fojtogatása, megégetése, leforrázása vagy hidegnek való kitevése, szobájába vagy egyéb helyre való bezárása, a lakásból való kizárása, alvás-, táplálék- vagy folyadékmegvonással történő szándékos büntetése, stb.

A fotó illusztráció:: pixabay.com

Szexuális erőszak
Az érzelmi és a testi erőszakkal ellentétben a gyerekek szexuális bántalmazását nem mindig kíséri nyílt kényszerítés és erőszak. Az elkövetők gyakran nyílt vagy burkolt zsarolással, kedveskedéssel vagy megtévesztéssel veszik rá a gyerekeket a szexuális cselekményekben való aktív részvételre, ezért az ilyen cselekményeket a szexuális “visszaélés” vagy “abúzus” kifejezésekkel szokták megnevezni.

A felek életkorából és a gyerek függő helyzetéből adódó hatalmi kiegyensúlyozatlanság miatt a felnőttek és a gyerekek közötti mindennemű szexuális kapcsolat káros és elfogadhatatlan, még akkor is, ha a gyerek a „beleegyezését” adta. A szexuális erőszak tipikus példái: a gyerek intim testrészeinek fogdosása vagy rávétele, hogy valakit ilyen helyeken érintsen meg, a gyerek előtti maszturbálás, pornográf felvételek nézésére vagy abban szereplésre való kényszerítés, szexuális cselekményekre való rábírás, behatolás.

A gyerekeket a leggyakrabban nem idegenek molesztálják szexuálisan, hanem családtagok és közeli ismerősök (szomszéd, családi jó barát, tanár, pap). Amennyiben az elkövető szülő vagy nevelőszülő – tehát olyan bizalmi személy, akinek mind erkölcsileg, mind hivatalosan az lenne a feladata, hogy védje és óvja a gyereket –, a szexuális erőszakot incesztusnak nevezzük. (A régies “vérfertőzés” kifejezés a szakmai nyelvben kiveszőfélben van, mivel az áldozatot romlottnak – “fertőzött vérűnek” –állítja be. Sajnos a magyar Büntető Törvénykönyvben még mindig ilyen áldozatmegbélyegző formában nevezik meg a biológiai szülő által elkövetett szexuális erőszakot.)

Az incesztus nemcsak azt jeleni, hogy a gondozó megerőszakolja a gyereket vagy egyéb súlyos szexuális cselekményt követ el vele; hatásaiban nem kevésbé káros az úgynevezett incesztuózus hangulat, amikor a gyereket valamelyik szülő folyamatosan szexualizálja: fejlődő testét szexuális töltettel nézi vagy ilyen megjegyzéseket tesz, nem engedi, hogy a gyerek magára zárja az ajtót öltözés vagy a fürdőszobai teendői alatt, a gyerek számára zavaróan meztelenkedik, féltékenyen felügyeli és kikérdezi a gyerek másik nemmel folytatott viszonyait, promiszkuitással vádolja (pl. “Biztos minden fiúval lefekszel.”), stb.

Elhanyagolás
Az elhanyagolás valamely alapvető szülői feladatnak való nem-megfelelést jelenti, amikor a gyerek alap testi és lelki igényei figyelmetlenség vagy szándékosság miatt nem kerülnek kielégítésre: táplálkozás (a gyerek nem kap enni, kiszárad, pénz és segítség nélkül egyedül kell gondoskodnia bizonyos étkezésekről), ruháztatás (nincs az évszaknak megfelelő ruhája, ruházata piszkos vagy elhanyagolt), működőképes és élhető életkörülmények biztosítása (a lakás mocskos és bogaras, nincs fűtés, az alapvető higiénés funkciók nem működnek, áttekinthetetlen rendetlenség uralkodik, a gyereknek nincs saját élettere a játékhoz és a tanuláshoz), az életkori sajátosságokat nem figyelembevevő feladatokra kényszerítés (háztartásvezetés vagy kisebb testvérek gondozásának átruházása, gyerek tanulmányi haladásának akadályozása vagy nyomon követésének elmulasztása), szeretetmegvonás (nem figyelni a gyerek örömeinek, bánatainak figyelmen kívül hagyása, közös programból való kitiltás, szeretetmegvonással büntetés, szobába zavarás, vagy bezárás), az egészség veszélyeztetése (a gyereket nem orvoshoz vinni, amikor beteg, allergiájának nem megfelelő ételekkel etetni, testi adottságait vagy fogyatékát nem figyelembe vevő elfoglaltságokra járatni). stb.

NANE Egyesület e-mail: info@nane.hu
gyerekbantalmazas.hu