Játékos fejlesztés a homokozóban

Nyaranta számos lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekek homokozóban játsszanak. A kertben is építhetünk homokozót, de a játszótér vagy a folyópart is kitűnő alkalmat adhat várépítésre, sarazásra, homoksütik készítésére. Azt mindannyian tudjuk, hogy a gyerekek imádnak homokozni, azt viszont kevesebben, hogy ez a játék nem csupán jó móka, de remek fejlesztő eszköz is!
 
Miért jó a homok?

• Fejleszti a kézügyességet
  A vizes homokkal könnyebb dolgozni, mint gyurmával vagy tésztával a későbbiekben. A homokozás  remek előkészítés a kéz- és karizmok edzéséhez: az alagútásás, lapátolás komoly erőpróba egy kisgyermek számára, a homokban közlekedő járművek tologatása, a vár vagy sütemények díszítése pedig aprólékos mozdulatokat igényel, így kifejezetten fejleszti a finom mozgások koordinációját.
• Mint minden játék, a homokozás is jó a szókincs fejlesztésére is
  A homokozás közben számtalan alkalmunk kínálkozik arra, hogy a gyermek megtanulja a színeket (sárga vödör, kék lapát), ellentétpárokat (nehéz-könnyű kanna, sok-kevés homok,  vagy épp a formák neveit. Nagyobbakkal a homokba bottal vagy az ujjunkkal írt betűkkel, szavakkal is gyakorolhatunk.  
• Logikus gondolkodásra nevel
  A gyerekeknek meg kell tervezni egy egész folyamatot: mi szükséges a vár építéséhez, milyen nedves legyen a homok, hová kerüljenek a tornyok, merre menjenek az építő autók, hol legyen a vizes árok. Komoly tervet kell szőni ahhoz, hogy a végeredmény elérje a kívánt formát.
• Szerepjátékra is alkalmas
  Maga a játék folyamata, illetve a már elkészült alkotások is lehetőséget biztosíthat a további játékhoz. A várban például megvívhatunk a sárkánnyal, vagy a homokozóformákkal készített gyümölcsökkel, süteményekkel a gyerekek megnyithatják a saját cukrászdájukat, kiskereskedésüket, ahol aztán a többiek és a szülők is bevásárolhatnak.
• Szocializáció
  A játékban lényeges kérdés, hogy a gyermekek mennyire képesek közös nevezőre jutni egymással – ehhez mindenképp kommunikálni kell. Ha megvan a terv, épül a kastély, meg kell beszélni, hol legyen a híd, merre menjenek az autók. A másiktól el kell kérni az ehhez szükséges eszközt, vagy meg kell várni, amíg ő befejezi vele a munkát. Alkalmazkodni kell, adni és kapni, eközben óhatatlanul összezörrennek, majd megtanulnak kibékülni, új barátságok is szövődhetnek – magyarázza Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője.
• Mit játsszunk?
  A műanyag autók, vödrök és lapátok mellett a gyerekek előszeretettel működtetnek kerti konyhát a homokozóban. Ehhez nincs szükség másra, mint a már használaton kívüli konyhai edényekre: kopott muffinsütők, lábasok, szűrőedények és műanyag poharak új élete kezdődhet.

Tippek, tanácsok
A játékot érdekesebbé tehetjük a természetben előforduló kiegészítőkkel is. Kavicsokkal, ágakkal, levelekkel, kagylókkal (azzal, ami épp a közelben elérhető) is feldobhatjuk a játékot vagy a kész alkotást.

Az aranyásójátékhoz nincs szükségünk semmi másra, mint néhány szép kavicsra, esetleg üveggolyóra, amiket elrejtünk a homokban és egy szitára. A kis aranyásóknak pedig nincs más dolguk, mint előkeríteni a kincset.

Kisebbek is élvezettel töltik meg homokkal a kisvödröt, majd az így kapott formába páros lábbal ugranak. Az „építs és rombolj” játékot játszhatjuk úgy is, hogy először elkészíti a mini tornyokat.

Ássunk mély gödröt a homokba, majd töltsük fel vízzel. A híg masszát csöpögtessük a kezünkből, így építsünk tornyokat belőle.

Mire figyeljünk a homokozóban?

–  Mindig legyünk résen, hogy a kicsi ne vegye a szájába vagy dörzsölje szemébe a homokot!
–  A törött, repedt játékokat és a lehulló darabokat dobjuk el, ezek a homokban könnyen felsérthetik a kis kezeket.
–  A kerti homokozót védjük tetővel, hálóval, így szellőzhet, de nem kerül bele piszok.
[Forrás: Játékliget]