A kanyaró a tizenöt hónaposnál kisebbekre a legveszélyesebb

A kanyarómegbetegedéseknél a legveszélyeztetettebbek a tizenöt hónaposnál fiatalabb gyermekek, ha van a környezetükben ilyen beteg – mondta Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Európai figyelmeztetés szerint: az unió más országaira is átterjedhet a romániai járvány.
Póta György közölte: 1969 és 1989 között csak egy oltást adtak a gyerekeknek, azt gondolták, hogy ha ezt valaki egyszer megkapja, az élete végéig elég. Később azonban kiderült, hogy szinte minden ilyen esetben szükség van egy második oltásra is ahhoz, hogy kialakuljon az életre szóló védettség. Az 1989-ben születettek ezért már két oltást kaptak.

Az elnök elmondta, hogy a makói kórházban a korábbi korosztályba tartozók betegedtek meg, szerencsére valamennyiüknél enyhe lefolyású a betegség. Azonban az enyhe betegség alatt is ugyanúgy fertőz a páciens, és az oltást tizenöt hónapos kortól lehet adni, ezért a legveszélyeztetettebbek az annál fiatalabbak.

A betegség magas lázzal jár, mint általában a vírusfertőzések, erős fejfájással, hányással, és a kanyaróra nagyon jellemző az egész testen jelentkező kiütés, amely a szájban is megjelenik – ismertette.

Arra kitérve, hogy Romániában tizenhatan haltak meg kanyaróban, Póta György azt mondta: ha sokan nem oltatják be magukat, akkor a közösségi védelem megszűnik, és így megjelenik a betegség. Az, hogy Magyarországon mindenkit beoltottak, nem azt jelenti, hogy a vírus ne létezne, csak nem kapta el senki – tette hozzá, utalva arra, hogy az utolsó kanyarójárvány 1989-ben volt az országban.

Az unió más országaiban is felütheti fejét a kanyarójárvány

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség más országaira is átterjedhet a romániai kanyarójárvány – közölte szerdán a román média.

Az ECDC honlapján megjelent figyelmeztetés szerint szeptembertől február közepéig több mint háromezer megbetegedést regisztráltak Romániában, ahol az oltási kampány ellenére folyamatosan nő a kanyarós esetek száma.

A svédországi székhelyű szervezet szerint nagy a valószínűsége, hogy a romániai járvány átlépi az országhatárokat.
Adriana Pistol, a romániai országos közegészségügyi intézet (INSP) igazgatója úgy vélte, hogy az ECDC által kiadott európai tájékoztatás nem csak Romániának szóló figyelmeztetés, hanem mindenkinek szól azzal a céllal, hogy – a járvány megelőzésének egyedüli ellenszereként – erősítsék meg az oltási kampányt.
Mint mondta: a romániai háromezer megbetegedésen kívül Európa-szerte már most további mintegy négyezer kanyarós esetről tudnak. “Nem csak Romániában van kanyaró, az igaz, hogy itt van a legtöbb eset” – mondta az INSP igazgatója.
Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy választókerületében tartott lakossági fórumon azt mondta: vélelmezhetően romániai forrású a makói kórházban kimutatott kanyarófertőzés. Korábban a belgiumi egészségügyi hatóságok is azt állították, hogy egy Romániából visszatért személytől származik az a kanyarófertőzés, amelytől több mint hetvenen megbetegedtek az országban.
A román egészségügyi minisztérium a “felelőtlen oltásellenes kampányt” teszi felelőssé a járványért. Romániában ugyanis a 2003-as betegjogi törvényre alapozva egyre több szülő megtagadja a védőoltások beadatását gyermekének abban a meggyőződésben, hogy sok oltás nagyobb kockázattal jár, mint amekkora valószínűsége van a fertőzésnek a megelőzni próbált betegséggel.
A kanyaró elleni vakcina beadását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni Romániában egyes televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok által indított ellenkampány hatására. A kanyaró ellen beoltott gyerekek aránya egy év alatt 97-ről 80 százalék alá csökkent Romániában. Az ortodox egyház egyébként hivatalosan cáfolta, hogy áldását adta volna a vakcinaellenes kampányhoz.
A bukaresti szaktárca a járvány megfékezése érdekében csökkentette az olthatóság alsó határát, így a már 9 hónapos csecsemők is beolthatók. Eddig minimum egyéves korban kaphattak kanyaróellenes vakcinát.

 

Baranyi László
az MTI tudósítója

MTI