Ma Magyarországon minden száz gyermekből egy szívfejlődési rendellenességgel születik. A szívhibához gyakran más rendellenesség, például vese-, bélrendszer-, tüdő- és egyéb eltérés is társul. A korai felismerés, rendszeres ellenőrzés és az egyéb veszélyeztetettségre való odafigyelés kiemelt fontosságú a gondozásában! Figyeljünk oda rájuk!
Minden 100 gyerekből 1-et érint
A korszerű terhességi szűrővizsgálatok ellenére a születések közel 4%-ánál fordul elő valamilyen fokú fejlődési rendellenesség. A Veleszületett Szívfejlődési Rendellenesség (CHD – Congenital Heart Disease) Hete azért jött létre, hogy szélesebb tájékoztatást tudjon nyújtani erről a gyakori születési rendellenességről, ami minden száz gyermekből egyet érint.
A szív fejlődése a magzatkorban nagyon bonyolult folyamat
Már a megtermékenyítés után egy hónappal felismerhető az élénk lüktetés a későbbi keringési rendszer középső részén. A szív végleges formájának kialakulásában az utolsó lépés már a születés után történik, amikor az újszülött keringése „leválik” az anyai keringésről, és önálló lesz. A szív kialakulásának folyamata a magzati fejlődés különböző lépcsőfokain sérülhet, ilyenkor jöhetnek létre a szív fejlődési rendellenességei. A szívfejlődési rendellenességek közül néhányat már a csecsemő születése előtt felfedeznek, egy másik részüket a születést követően állapítják meg, de vannak olyanok is, melyekre jóval később derül fény. Hazánkban a veleszületett szívhibák előfordulása nagyságrendileg 1%.
Változatos tünetekkel jelentkezik a kicsiknél
A veleszületett szívfejlődési rendellenesség tünetei változatosak lehetnek mind csecsemőkorban, mind gyermekkorban, a következőkre érdemes odafigyelni: szapora szívverés és nehézlégzés, erős izzadás, nagyfokú fáradtság, a vártnál lassabb növekedés, valamint a bőr kékes elszíneződése, főképp evés, vagy sírás közben. A kékes szín oka, hogy a szív csökkent működése miatt nem tud megfelelő mennyiségű oxigént eljuttatni a szervekhez.
A veleszületett szívfejlődési rendellenességben szenvedő gyermekek hajlamosabbak alsó légúti betegségekre, hörghurutra, tüdőgyulladásra
A téli hónapokban ez különös körültekintést igényel, hiszen az influenza mellett a légúti óriássejtes vírus (RSV – Respiratory Syncitial Virus) okozta fertőzés kialakulásának kockázata is megemelkedik. Az RSV a leggyakoribb közönséges légúti kórokozó gyermekeknél, míg csecsemők esetében az alsó légúti megbetegedések leggyakoribb okozója. Olyannyira gyakori, hogy 2-3 éves korára az RSV csaknem az összes gyermeket megfertőzi. Sok gyermeknél az RS vírus fertőzés a közönséges náthához hasonló tüneteket okoz, ám egyes esetekben, leggyakrabban koraszülött csecsemőknél és bizonyos tüdőbetegségekben vagy jelentős szívfejlődési rendellenességben szenvedő, 2 év alatti kisgyerekeknél az RSV tüdőgyulladást is okozhat. Ha ez bekövetkezik, a baba súlyosan megbetegedhet, és kórházi kezelés válhat szükségessé.
- Fontos a megelőzés!
A megelőzés érdekében fontos, hogy mindenki, aki kapcsolatba kerül a babával, mosson kezet!
Ne puszilgassák a babát és kerüljék a zsúfolt helyeket, közösséget a téli időszakban.
Illetve ne dohányozzanak a baba környezetében!
A veszélyeztetett babák és kisgyermekek számára létezik RSV elleni oltás.
Jelen leírás általános tájékoztatási céllal készült és nem helyettesíti az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt. Konkrét panasz, kérdés esetén kérjük, forduljon kezelőorvosához.