Munkavégzés a szünidőben

Gyermekünk szívesen vállalna diákmunkát a nyári szünet alatt? Megteheti, ha elmúlt már 16 éves, de a szerződést írásba kell foglalni, és szükséges hozzá a szülő hozzájárulása is. 16 év alatti gyermek viszont csak nagyon kivételes esetekben dolgozhat. A fiatalkorú munkavállalókra vonatkozó szabályokat mutatjuk be cikkünkben.

Jön a nyári szünidő, és gyermekünk számára talán vonzó a lehetőség, hogy ha diákmunkát vállal, saját keresete lehet, és gyűjthet valami olyanra, amire már régóta vágyik – vagy talán mi magunk ösztönözzük, hogy próbálja ki magát, szerezzen egy kis tapasztalatot.

Hány éves kortól dolgozhat egy diák?

  • 16 év alatt csak kivételesen

Ritka, hogy 16 év alatti gyermek valamilyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt akarna létesíteni, de azért előfordulhat, elsősorban kulturális, művészeti, sport-, vagy hirdetési tevékenység keretében (pl. modellkedés). Ilyenkor a szülők kötik a szerződést a gyermek nevében, de a szülői támogatás mellett gyámhatósági engedély is szükséges a kiskorú foglalkoztatásához.

  • 16 év felett szülői hozzájárulással

16 év felett a gyermekünk már szabadon létesíthet munkaviszonyt, de a szerződést kötelező írásba foglalni (ez a munkáltató feladata) és érvényességéhez az is szükséges, hogy a szülő(gondviselő) is aláírja.

A munkaszerződésnek tartalmazni kell legalább az alábbiakat:
• munkakör,
• alapbér,
• munkavégzés helye,
• a munkaviszony tartalma (határozott vagy határozatlan idő – diákmunka esetén nyilvánvalóan a határozott időtartamú szerződések jellemzőek inkább.) Azt is meg kell határozni, hogy teljes munkaidős vagy részmunkaidős szerződést kötnek a felek.
Ha a szülő aláírása hiányzik a munkaszerződésről, akkor az bizony érvénytelen.
A munkáltató feladata bejelenteni az adóhatóság felé a kiskorú foglalkoztatását.
Fontos tudni, hogy ha a fiatalkorú nem munkaszerződést, hanem egyéb polgárjogi szerződést köt (pl. megbízási szerződés) akkor is alkalmazandók a Munka törvénykönyvének (Mt.) a fiatalkorú munkavállalókat védő szabályai.

Speciális munkajogi szabályok védik a fiatalkorú munkavállalót

Az Mt. ugyanis külön szabályokkal védi a fiatalkorú munkavállalót. A kiskorú maximum 8 órát dolgozhat naponta, és figyelni kell arra is, hogy ha több munkáltatója van, a különböző helyeken eltöltött munkaidőt összességében kell számítani. A fiatalkorú munkavállaló nem végezhet éjszakai munkát (22.00–06.00 között) és nem rendelhető el a számára a napi munkaidőt meghaladó (rendkívüli) munkavégzés.

A törvény pontosan megmondja, hány perc szünetet kell biztosítani a számára (négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó munkavégzés esetén legalább 45 perc.) Két munkanap közt legalább 12 óra pihenőideje kell hogy legyen, és minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számára.

A nyári munkát végző kisdiákot is megilleti a szabadság. Ha nem egy egész naptári évet dolgozik a gyermek, hanem csak pl. egy hónapot a nyári szünetben, akkor a szabadságnapok száma is időarányosan jár (1 hónap után pl. 2 nap). A diákok által végzett szezonális munkák esetén jellemző, hogy a szabadságnapokat nem adják ki, amivel addig semmi gond nincs is, amíg a munkáltató a munkaviszony befejezésével (példánknál maradva, az 1 hónap lejártával) kifizeti azt a fiatalkorú munkavállalónak.

Mi a teendő jogsérelem esetén?

Ügyelni kell arra, hogy a munkáltató a szerződés megkötésekor úgy járjon el, ahogy az tőle elvárható (szerződés írásba foglalása, a munkavállaló bejelentése) ezzel sok visszaélést, szabálytalanságot meg lehet előzni. Ha a diákmunka során mégis valamilyen probléma merül fel, azt először a munkáltatóval kell megpróbálni rendezni. Ha ez nem vezet eredményre, akkor nem csak a munkaügyi jogvita kezdeményezése áll fenn, mint lehetőség, hanem a munkaügyi felügyelőségtől is lehet kérni, hogy vizsgálja ki a diákmunkát végző kiskorú panaszát.

Iskolaszövetkezet

A diákok számára előnyös lehet az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, hiszen ebben az esetben a fiatalkorú munkavállaló kevésbé kiszolgáltatott, az iskolaszövetkezet – pozíciójából adódóan – képes a munkavállaló kiskorúak érdekvédelmére. Ilyenkor a diák az iskolaszövetkezettel tagsági jogviszonyt létesít, amely azután munkalehetőséget biztosít a számára (munkaviszony keretében).
Arra is lehetőség van, hogy a felsőoktatási intézmény által megkívánt szakmai gyakorlat elvégzését a hallgatók számára az iskolaszövetkezet igazolja le. Ilyenkor az adott vállalkozás, ahol a hallgató a szakmai gyakorlatát teljesíti, szerződést köt az iskolaszövetkezettel.

Cikkünk csak tájékoztató jellegű, nem a teljesség igényével készült, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Ha kérdése van, forduljon ügyvédhez vagy mediátorhoz.

További információ: www.ugyvedmediator.hu, tel.: +36-30/989-7662

Dr. Frei Anita
ügyvéd, mediátor