Mennyit és mit igyanak a legkisebbek?

Vízre mindenkinek szüksége van. A gyerekeknek pedig különösen szükségük van folyadékra! Nézzük, mennyi és milyen folyadékkal érdemes kínálni a legkisebbeket!

A megfelelő folyadékellátottság fontos eleme az egészség megőrzésének, hiszen minden sejtünk felépítéséhez és minden szervünk normál működéséhez hozzájárul. Szerepe van a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, továbbá kiemelkedő jelentősége van a testhőmérséklet szabályozásában. Tekintve, hogy a víz a test összes szervének optimális működéséhez alapvetően szükséges, már az enyhe mértékű kiszáradás is hozzájárul több betegség, például a vesekövesség, a székrekedés, számos szív- és érrendszeri betegség kialakulásához. A megfelelő folyadékellátottság azonban nemcsak a fizikai egészségre, hanem az agyműködésre, a hangulatra, valamint a szellemi teljesítőképességre (pl. koncentrációs és tanulási képesség) is pozitív hatással van.

Testünk víztartalma nagymértékben változik az életkorral, hiszen az újszülöttkorban mérhető 75 százalékról felnőtt korra 50-55 százalékra csökken. Ugyanígy különbségek vannak az egyes életkorokban megfelelő folyadékbevitel vonatkozásában.

Folyadékigény kisgyermekkorban

  • Mire figyeljünk?

A felnőttekhez képest a csecsemők és a gyermekek testének víztartalma jelentősen magasabb, éppen ezért érzékenyebbek a kiszáradás szempontjából. Számukra a folyadékbevitel nemcsak az elveszített víz pótlása miatt fontos, hanem a növekedés vízigényének kielégítésére is.

Gyermekek, de főként a csecsemők esetében az előzőekben említett érzékenységhez még kommunikációs nehézségek is párosulnak, illetve a figyelmük is könnyen elterelődik, pl. játék közben, a szomjúságról. A kiszáradás veszélyét gyermekkorban tovább növeli az esetükben nagyon gyakran fellépő, pl. vírusos, illetve bakteriális fertőzésekhez, táplálék intoleranciához társuló hasmenés vagy hányás. A gyermekkori kiszáradás jeleinek korai felismerése sok esetben nagy kihívást jelent a szülőnek, gondozónak a már előzőekben említett érzékenység és a kommunikációs nehézségek miatt. A különböző mértékű dehidratált állapot jeleit, tüneteit foglalja össze az 1. táblázat.

1. táblázat: A különböző fokú kiszáradás jelei, tünetei gyermekkorban

Normál állapot vagy enyhe mértékű kiszáradás Közepes mértékű kiszáradás Súlyos kiszáradás
Légzés normális normális vagy felgyorsult mély („sóhajtásszerű”)
Végtagok meleg hideg hideg, nyirkos
Szemek normális enyhén beesett mélyen beesett
Szívverés normális normális vagy szapora szapora vagy lassú
Mentális állapot éber normális, fáradt vagy nyugtalan apátiás, zavart
Száj és nyelv nedves száraz kiszáradt
Pulzus normális normális vagy csökkent gyenge vagy könnyen elnyomható
Bőr rugalmassága (turgora) rugalmas, a bőrredő azonnal kisimul a bőrredő 2 másodpercen belül kisimul a bőrredő 2 másodpercen túl simul ki
Könnyek észlelhető csökkent nincs
Szomjúságérzet a szokott módon és mennyiséget iszik vagy visszautasítja a folyadékot szomjas nagyon keveset iszik vagy képtelen az ivásra
Vizelet normális vagy kevesebb kevesebb minimális

Megfelelően hidratáltnak tekinthető az a gyermek, akinél a testtömeg csökkenés 3 százaléknál alacsonyabb mértékű, illetve normális testi tüneteket mutat. Enyhe-közepes mértékű kiszáradásról beszélünk, ha a tömegvesztés 3-9 százalék közötti, súlyos kiszáradás esetén a tömegveszteség meghaladja a 9 százalékot. Csecsemők, tipegők esetén gondolni kell a kiszáradásra azon esetekben is, ha a kutacsok (a csecsemő koponyájának puha alkotórészei, amelyek a fejtetőn, a fej oldalsó és hátsó részén, a koponyavarratok találkozásánál helyezkednek el) besüppednek és/vagy kevesebb pelenka fogy a megszokottnál.

Az enyhe-közepes kiszáradás még otthoni körülmények között, általában a megszokott étrend és szájon át történő folyadékpótlás (50 ml/testtömeg kg) mellett kezelhető. Az ennél súlyosabb mértékű kiszáradás azonban már kórházi ellátást igényel.

  • Mennyit igyanak a gyerekek?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által a 0-8 éves gyermekek számára megállapított vízbeviteli referencia értékek a következők.

2. táblázat: Vízbeviteli referenciaértékek 0-8 éves gyermekeknek

Életkor Bevitel
Csecsemő 0-6 hónapos 680 ml/nap vagy 100-190 ml/kg/nap
Csecsemő 6-12 hónapos 800-1000 ml/nap
Gyermek 1-2 éves 1100 – 1200 ml/nap
Gyermek 2-3 éves 1300 ml/nap
Gyermek 4-8 éves 1600 ml/nap

A táblázatban szereplő vízmennyiségek magukba foglalják az italokkal és ételekkel együttesen elfogyasztásra javasolt mennyiséget.

  • Mivel kínáljuk a kicsiket?

A hat hónapnál fiatalabb, kizárólag anyatejjel táplált csecsemők folyadékigényét a szoptatás önmagában fedezi, így esetükben általában még nagy melegben sincs szükség arra hogy vizet is kapjanak. A tápszerrel táplált, 6 hónapnál kisebb babák és a 6-12 hónapos csecsemők esetében szükséges lehet a tápszer, illetve az egyéb táplálék kiegészítése vízzel.

A víz és a tej/tápszer mellett a nagyobb gyermekek folyadékbevitelét színesíthetik a különféle egyéb italok, például valódi gyümölcs- és gyógynövény teák, tejalapú italok, hígított gyümölcs- és zöldséglevek. Figyeljünk arra, hogy az italokat csak kismértékben édesítsük, ahol lehetséges, pl. ízletes gyümölcsteák esetében, az édesítőszert teljesen hagyjuk el.
Hányás, hasmenés esetén a gyógyszertárban beszerezhető orális rehidráló folyadék adása javasolt.

Tippek, tanácsok:

• Kínáljuk folyadékkal a gyermekeket, mielőtt elengedjük őket játszani, és rendszeresen emlékeztessük őket az ivásra.
• Tartsunk folyamatosan készenlétben olyan innivalót, amit a gyermek szívesen elfogad. Minden ital, a víz mellett a tej és tejes italok, a zöldség- és gyümölcslevek, és egyéb innivalók is hozzájárulnak a gyermek vízigényének kielégítéséhez.
• Az italok mellett számos élelmiszer víztartalma is beleszámít a vízfelvételbe. Nagy víztartalommal rendelkeznek többek között a zöldségfélék, gyümölcsök, a levesek, raguk, pudingok, jégkrémek, mártások.

MDOSZ

Táplálkozási Akadémia Hírlevele