Lehetőségek a hagyományos allergiateszteken túl

A hagyományos allergiatesztek nem mutatják ki mindig pontosan az allergia okát. Az új allergiavizsgálatok már sokkal körültekintőbbek. De fontos a megfelelő szakember felügyelete a pontos diagnózis eldöntéséhez.

Az allergiás betegségek magas előfordulási gyakorisága miatt a diagnosztikai tesztek iránti lakossági igény is fokozódó méreteket ölt világszerte. A betegek kérésére elvégzett, tünetekkel nem, vagy csak részben alátámasztott panelszűrések, és a sokszor nem is érvényesített (validált) eredmények fokozzák a bizonytalanságot. A laboratóriumi eredmények értékelése is tapasztalatot, megfelelő allergológiai jártasságot igényel. Célszerű szakemberrel elkülöníttetni egy ártalmatlan érzékenységet vagy ál-pozitivitást is a valódi allergiától. Számos negatív következmény, a betegekre nézve gyakran fölösleges vagy éppen káros diéta vagy egyéb életmódbeli megszorítás kerülhető el ezáltal.

Az allergológiai diagnosztika főbb kérdéskörei:

  • Mikor indokolt a tesztelés? Csakis arra jellemző tünetek, klinikai jelek megléte esetén indokolt a tesztelés, allergológiában jártas szakember javaslata alapján.
  • Hogyan végezhető a tesztelés? A vizsgálatokat csak szakmailag elfogadott teszttel ajánlott elvégeztetni. Értékelésük szintén allergológiában jártas szakember feladata.

Kórtörténet, fizikális vizsgálat

A konzultáció során a tesztelést meg kell előzze fizikális vizsgálat és emellett a kórtörténet pontos felvétele, a sokszor szerteágazó, változatos tünetek kritikus, rendszerezett értékelése. Vannak allergiához és életkorhoz erősen köthető, egyértelműnek látszó tünetek (pl. pollenszezonban jelentkező szem- és/vagy orrtünetek és van, amikor az allergiás háttér lehetősége csupán a differenciáldiagnosztika részeként merül fel. A tünetek pontos feljegyzése, egy lehetséges kiváltó ok és a reakció bekövetkezte közötti időbeni kapcsolat feltérképezése sokat segíthet a megfelelő, megerősítő tesztek helyes kiválasztásában.

CRD, azaz komponens alapú diagnosztika

A hagyományos allergiatesztek (bőrteszt és vérvétel) nem komponenseket néznek, hanem az allergiát kiváltó anyag (pl. valamilyen pollen vagy táplálékfajta, esetleg méh- vagy darázsméreg stb.) teljes kivonatát. Ezek a biológiai eredetű anyagok maguk is több öszetevőből (komponensből) állnak, amelyek egymástól eltérő mértékben, de az adott összetevőre jellemzően okozhatnak enyhébb vagy súlyosabb allergiás tüneteket az arra érzékenyekben.

Általában elmondható, hogy a hőkezelésre bomló fehérjék (pl. egyes növényi keresztallergének) általában enyhébb reakciókat, a hőnek ellenálló, stabilabb molekulák (pl. tárolási fehérjék) komoly, általános allergiás reakciókat (akár életveszélyes anafilaxiát is) képesek okozni.

A földimogyoró többféle allergiát válthat ki. Ezek közül az egyik akár életveszélyes is lehet.

Földimogyoró-allergia

Az utóbbira jellegzetes fehérje pl. a földimogyoró egyik, allergiát okozó fehérjéje, az ara h2. Ha valaki erre a fehérjére allergiás, annak komolyabb reakciókra kell számítania, ezért komolyabban is kell vennie a diétát illetve a megelőző lehetőségeket, szakorvossal konzultálva (pl. anafilaxiában életmentő adenalin auto-injektor beszerzése, életmódbeli változtatások stb). A legtöbb földimogyoró-allergiásnak szerencsére nem kell ilyen súlyos következményekkel számolnia, de a hagyományos tesztekkel ez eddig nem volt elkülöníthető.

Éppen az egyedi kockázatbecsléshez nyújthat elengedhetetlen segítséget tehát a komponensalapú diagnosztika az ételallergiában szenvedőknek.

Méh/darázs allergia

A másik, szintén akár fatális allergiás reakciókhoz is vezethető allergiatípusban, a méh/darázs allergiában is szerepe lehet a CRD-vizsgálatnak. Az ilyen betegek közel felének méhre és darázsra is pozitív lehet a hagyományos allergiatesztje. Ilyenkor a komponensalapú diagnosztika a kockázatbecslés mellett segíthet annak eldöntésében is, hogy ténylegesen kettős allergiáról van-e szó, azaz kell-e mindkét rovar csípésétől félni, esetleg hosszadalmas immunterápia indokolt lehet-e valemelyik komponensre vagy csupán keresztreakciók okozta (és legtöbbször ártalmatlan) ál-pozitivitást mutat ki a hagyományos teszt.

Légúti allergiák

Légúti allergiákban is előtérbe került az utóbbi években az immunterápia, ráadásul az egyszerűen kivitelezhető, otthon is biztonságosan végezhető, nyelv alá helyezendő készítményekkel végzett immunterápia. A legújabb nemzetközi ajánlások légúti allergiákban ezen kezelések elvégzése előtt is ajánlják a komponensalapú tesztelést. Ennek célja annak igazolása, hogy valóban kimutatható-e emelkedett allergiás ellenanyagszint (IgE) arra a speciális légúti allergiát kiváltó (pl. pollen)-komponensre vonatkozólag, amivel az immunterápiát végezzük. (Pl. parlagfű-allergiásoknál a parlagfű specifikus komponensére.) Ha igen, akkor az immunterápia várhatóan hatásos lesz. Ha azonban pl. a parlagfű allergia esetében csak olyan komponensre mutatható ki csak az IgE ellenanyagszint-emelkedés, ami nem specifikus a parlagfűre (mert jelen van más növényekben is, pl. fekete ürömben vagy fűfélékben stb.), akkor nem várható az immunterápiától ugyanolyan hatékonyság. Nyírallergia, fűkeverék-allergia, parlagfű-allergia, feketeüröm-allergia esetén tervezett immunterápia előtt mindenképpen ajánlott tehát a CRD alkalmazása.

A CRD ma már Magyarországon is elérhető ebből a célból is, igaz egyelőre csupán térítés ellenében. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy egy 3–5 évig terjedő komoly immunterápia milyen költségeket ró a páciensekre az immunterápia hosszú évei során, ennek töredékköltsége segíthet annak eldöntésében, valóban indokolt-e a páciensnek belevágni az említett kezelés éveket és komoly költségeket is jelentő procedúrájába.

Egyéb (nem IgE-alapú) tesztek

Triptáz: Akinél komoly allergiás reakciót okoz a méh- vagy darázscsípés, ott a vérből történő triptázszint-meghatározás is segíthet a későbbi kockázatbecslésben. A triptázt a hisztaminhoz hasonlóan az allergiás reakcióban kulcsszerepet játszó hízósejtek termelik. A magasabb alap triptázszint fokozott kockázatot jelent súlyosabb allergiás reakcióra méh/darázs csípés esetén, illetve néha táplálékallergiák esetében is, de leírták már kockázatjelző szerepét kontrasztanyag-érzékenységgel is összefüggésben!

Dr. habil Réthy Lajos Attila
allergológus főorvos