Alvás közben tanulnak az egyévesek

Egy egyéves gyermeket sok esetben nem könnyű alvásra bírni, gyakran az etetőszékében gyorsabban elalszik, mint a kiságyában. Bármennyire nehezen is megy az (el)alvás, a fejlődésben nagyon lényeges szerepe van az alvással töltött időnek.

Az agykutatók többsége vallja, hogy alvás közben az agy a megélt élményeket „lebontja” és beépíti a tudatba oly módon, hogy azt a már meglévő ismeretanyagba integrálja. A folyamat során az idegsejtek közötti, korábban már kiépült összeköttetések erősödnek meg, új, sejt közötti kapcsolatok alakulnak ki, és néhány meglévő lebomlik. Más szavakkal úgy is mondhatjuk, hogy a megélt élmények hatására újra és újra áthuzalozódik az agy idegsejtekből felépülő bonyolult hálózata.

A kisbabák agya alvás közben olyan általános kategóriákat képez, ami során az ébrenlét tapasztalatai és élményei tudásanyaggá válnak.

A Max-Planck Intézet és a Tübingeni Egyetem kutatóinak az eredményei igazolják, hogy a kilenc és tizenhat hónapos kisgyermekek az alvásnak köszönhetően a tárgyak nevét jobban meg tudják jegyezni. Sőt, alvást követően az elsajátított szavakat könnyebben alkalmazzák hasonló tárgyakra vonatkozóan is.

A csodálatos agy

Kilenc és tizenhat hónapos közötti kisgyermekek az édesanyjukkal együtt elsőként egy tanulási fázisnak nevezett órán vettek részt. Különböző, fantázia szülte tárgyak képeit mutatták meg többször a gyermekeknek és mondták el újra és újra a fantázianeveiket. Néhány tárgy erősen hasonlított más, szintén bemutatott tárgyakra, csupán egy-egy dologban különböztek egymástól, például a színükben. Azok a tárgyak, amelyek formájuk alapján azonos kategóriákba sorolhatók, ugyanazt a fantázianevet kapták. A kutatást végzők a gyermekek agyának az aktivitását elektroencefalográfiás (EEG) módszerrel követték nyomon.

A gyermekek – életkoruktól függetlenül – elsajátították a tárgyak neveit, ugyanakkor újonnan látott tárgyakhoz nem tudták a már korábban látott hasonló tárgyak nevét hozzárendelni.

A következő két órát a gyermekek egyik csoportja alvással töltötte, míg a másik csoport ébren volt, vagy babakocsiban, vagy a vizsgálószobában játszott.

Az utolsó vizsgálati fázisban, az alvásos vagy ébrenléti szakasz után, a szakemberek újra megmutatták a gyerekeknek a korábbi kép-szó párokat, azonos vagy eltérő kombinációkban, mint a tanulási fázisban; miközben EEG-vel regisztrálták az agyuk aktivitását.

Ekkor derült fény arra, hogy azok a gyerekek, akik a megelőző két órában aludtak, képesek voltak a korábban látott tárgyak már hallott/megtanult nevét a korábbiakhoz hasonló, de újonnan bemutatott tárgyakhoz hozzárendelni. Az alvás előtt ezt még nem tudták megtenni. Érdekes, hogy azok a gyerekek, akik ébren voltak addig, míg a többiek aludtak, a vizsgálat végére sem tudtak a tárgy és a név összekapcsolásának feladatával megbirkózni.

Mindez azt bizonyítja, hogy a kategorizálás folyamata alvás közben zajlik. A kisgyermekek agya az újonnan hallott szavakat látszólag elfelejti. Alvás közben zajlik az elnevezés és a tárgy képének tartós összekapcsolása, a tulajdonképpeni „bevésődés”.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész