A serdülő folyton elégedetlen az alakjával

Fotó: iStock

Túl kövér, túl sovány, nem elég nyúlánk, itt-ott meglehetősen kerekded… A serdülő lányok szinte soha nem elégedettek valamelyik testrészükkel, vagy az egész alakjukkal „harcban állnak”… Gyakran lelki szenvedés a vége, pedig lehetséges, hogy a hiba nem a testformájukban, hanem a fejükben van! Lássuk, hogyan reagáljon rá a szülő.

A serdülőkor a testi-lelki átváltozások időszaka. Egyesek bizonyos fokig elfogadják ezt a radikális átalakulást, másoknak a rögeszméjévé válik a külsejük. Konfliktusba kerülnek testük különböző részeivel, sokszor addig a pontig, amíg megszállottjai lesznek alakjuk valamely valós, vagy vélt hibájának – állapítják meg a pszichológusok. Súlyos probléma ez a gyermek, vagy a szülő számára? Nem annyira, mint gondolnánk, hiszen egy serdülő lánynak kisebb-nagyobb kételyei mindig vannak a külsejét illetően, így az elégedetlenség normális megnyilvánulásnak tekinthető. De csak akkor, ha az nem válik igazi fóbiává!

Annyi bizonyos, hogy a szülőnek rá kell jönnie az azzal összefüggő okokra. Pld. legyen arra kíváncsi, hogy ez a magatartás egyszerűen rossz önértékelésre utal-e, mely elhomályosítja a gyermeke saját testfelépítéséről alkotott, korábban kedvezőnek hitt képét; vagy a mások véleményétől való túlzott függőség okozza-e az elégedetlenséget. Ilyen esetekben a serdülő természetesen nem kritizálásra, hanem megnyugtatásra, az önbizalom erősítésére szorul – de hogyan tegye ezt meg a szülő? Számba vesszük a leggyakoribb problémákat és azok orvoslási lehetőségeket.

Fotó: 123rf.com

Arcának egy-egy részletére összpontosít
A serdülő aggodalmaskodásának gyakori oka lehet megváltozott arcberendezése, eddig nem észlelt, „furcsa” orra, nagy álla, elállónak vélt füle… Összességében számos kivetnivalót talál az arcán, és az elégedetlenség mértéke általában nem áll arányban a tényleges hiba, tökéletlenség nagyságával. Még ha nem is megalapozott a serdülő örökös panaszkodása, mi szülők ne kicsinyeljük le a bajt, és semmiképp se gúnyoljuk ki emiatt.

Minden alkalommal türelmesen meg kell hallgatni, mert aggódása arra hív fel minket, hogy nyugtassuk meg gyermekünket. Ennek során tanácsos kiemelni arca, majd alakja előnyös pontjait, ezzel javítva önképét, és segíteni abban, hogy hibáit ne nagyítsa fel. Megkérhetünk egy másik, általa kedvelt személyt is a környezetéből, hogy értékelje, vagy dicsérje arca, külseje előnyeit. Mindig számít, hogy mit mond a harmadik fél…

Zavarják kerekded formái
A serdülőt elszomorítja, hogy már nem olyan a teste, mint gyermekkorában – nehezen fogadja el kikerekedett csípőjét, combját, mellét, fenekét… Sokan teltnek tartják magukat, és életüknek ebben a szakaszában – a statisztikák szerint – ők jóval többen is vannak, mint akik nem küszködnek vélt, vagy valós súlyfelesleggel. Nyugtassuk meg leányunkat, hogy szép így is, és majd maguktól, természetes úton lemennek róla a felesleges kilók, ha egészségesen él, sokat mozog, és helyesen táplálkozik.

De amikor rögeszméjévé válik a testsúlya, folyton fogyni akar, ideje orvoshoz, pszichológushoz fordulni, aki meggyőzheti az objektív valóságról alakjával kapcsolatban. Érvelését alátámaszthatja azzal is, ha felhívja a serdülő figyelmét a testtömeg-indexére (ez a testsúly kg-ban osztva a méterben mért magasság négyzetével), amely valószínűleg nem is olyan rossz…

Ez a megnyugtatás segítséget nyújt olyan rejtett problémák körvonalazásában is, mint hogy önbizalomhiányról, vagy a tökéletességre való törekvésről van-e szó, illetve azt is felfedi, hogy pusztán csak több figyelmet igényel-e a serdülő. Ha pedig megtörtént a „felismerés”, a szülőnek is sokkal könnyebb a dolga…

Az „elrejtőzés” stratégiája
Az arcba lógó haj, a „mindent takaró ruha” klasszikus, de nem súlyos esetei a serdülő „elrejtőzésének”. Ha jobban érzi magát így, és nem viszi túlzásba, ne csináljunk belőle problémát. Annyit azért mondhatunk neki – természetesen korholás helyett -, hogy csinos, és kár így elrejtenie az arcát, alakját. Amennyiben ilyen frizura- és öltözködési stílust akar kialakítani, adott esetben egyetérthetünk vele, de a jövőre nézve adjunk neki tanácsokat.

Amikor azonban gyermekünk már addig a pontig jut el a „rejtőzködésben”, hogy pld. általában nem néz a beszélgetőpartnere szemébe, vagy legszívesebben senkivel sem beszélne, egy időre elbújna a világ elől – testével kapcsolatos komplexusai miatt – , nagyobb problémát jelent.

Fotó: pixabay.com

Ez már nemcsak saját maga, hanem környezete számára is zavaró lehet, hiszen ilyenkor a kitérés, elkerülés eszközét választja, és aszociális magatartást tanúsít, ami elmagányosodáshoz vezethet. Végül egyáltalán nem szeret már mások előtt mutatkozni, sportolni, összejönni a barátaival, és hazatérve elbújik a szobájában? Ez esetben szintén orvossal, pszichológussal kell konzultálni, mert a testéről alkotott, nem valós kép káros psziché következményekkel járhat.

Ha már a szépészeti beavatkozáson jár az esze…
A serdülők körében végzett felmérések meglepő statisztikai adatokat tártak fel egyes európai országokban. Németországban pld. a szépészeti sebészeti beavatkozást kérők 10%-a volt 20 év alatti! Sok helyütt ugyan még nem valószínű a terjedése, de az alakjuk miatt megszállottan gondolkodó tinédzser leányok potenciális jelöltek lehetnek kisebb plasztikai műtétekre. Ezért gátat kell vetni minden ilyen lehetőségnek. A józan ész is azt diktálja, hogy amíg nem alakult ki a fiatal végleges testformája, szervezete fejlődésben van, nincs helye – betegség, vagy egyéb fizikai rendellenesség miatt fellépő problémák kivételével – ilyen jellegű beavatkozásnak. Hiszen minden szikevágás kockázattal jár, és egyúttal azt hordozza magában, hogy tökéletesség nem létezik, és nem is kívánatos…

Nem tanácsos azonban elzárkóznunk tinédzser gyermekünk kívánsága elől, ha indokolt esetben apró korrekciót szeretne, mert kisebb tökéletlenség miatt elégedetlen a külsejével. Jól érzi magát a bőrében, érdekélődő, jól tanul, tele van barátokkal, de szeretne segíteni pld. elálló fülein? Értsünk egyet vele, és engedjük meg, hogy a sebész „kiigazítsa”. Ingatag, bizonytalan a serdülőnk, és úgy érzi, nincs, aki megértené szélsőséges gondolatait külsejének javításával kapcsolatban? Vigasztaljuk meg, miközben azért indokoljuk eltérő véleményünket úgy, hogy más megoldást ajánlunk. Új frizura, sportolás, újítások az öltözködésben – számos lehetőség kínálkozik.

Komplexusok előfordulnak fiúknál is…
Nem szűnő téma tehát a lányok elégedetlensége az alakjukkal kapcsoltban – mert ők beszélnek róla! A fiúk azonban diszkrétebbek, de szintén érintettek, ami napjainkban fokozottan felszínre is kerül. Hiszen ugyanúgy szeretnének megfelelni a rájuk nehezedő esztétikai elvárásoknak, mint a lányok, és sokszor mélyebben érzik, jobban fáj nekik, ha túlsúlyosak, vagy nem elég izmosak – csak gyakran elhallgatják. Ha mégis panaszkodnak, ne vigasztaljuk tinédzser gyermekünket azzal, hogy „nem baj, hiszen te fiú vagy”, hanem bátorítsuk intenzívebb sportolásra, átgondoltabb táplálkozásra, gondosabb öltözködésre…

Forrás: Galenus