Te is fáradt vagy?

Tavasz közeledtével egyre fáradtabbak, aluszékonyabbak vagyunk, fejfájás, szédülés gyötör, kedvetlennek érezzük magunkat és gyakrabban élünk át vírusos, megfázásos, náthás betegséget. Ez a tavaszi fáradtságnak nevezett állapot mégsem tekinthető betegségnek.

Mi az a tavaszi fáradtság?

A tavaszi fáradtság részben a hormonháztartásunkban zajló folyamatok szezonális ingadozása, részben pedig a napfény hiánya és a téli étkezési szokások okozta vitaminhiány.

Ettől vagyunk fáradtak tavasszal

Télen a nappalok rövidebbek, fény hiányában az alvást szabályozó melatoninhormon termelődése fokozódik, a hangulatunkat és aktivitásunkat befolyásoló boldogsághormon – a szerotonin – képződése viszont csökken. Ezért a téli szürkeségben aluszékonyak és örömtelenek vagyunk. Ahogy hosszabbodnak a nappalok és nő a napfényes órák száma, lassacskán csökken az alváshormon és pótlódik a boldogsághormon. Ezáltal máris javul a kedélyünk, és könnyebbé válik a reggeli felkelés. A folyamat késhet, és hetekig tarthat, mivel az elhúzódó tél vagy a tavasz eleji változó, sőt szélsőséges időjárás nemcsak a közérzetünkben, hanem a hormontermelésben is zavart okoz. Mert bioritmusunk átállása a fényviszonyokhoz és nem a naptárhoz, és nem is az órabeállításokhoz igazodik (téli vagy nyári időszámítás).

A tavaszi fáradtság másik oka mozgásszegény életvitelünkből és táplálkozási szokásunkból ered. Télen hideg van és homály ül a tájon, nem szívesen megyünk a szabadba, szellőzetlen meleg helyiségben töltjük napjainkat. Így szervezetünk nem kap elég fényt, nem is mozgunk eleget, étkezésünk főleg kalóriadús feldolgozott élelmiszerekből áll. Bőrünk elveszti barnaságát, súlyfelesleggel, D- és C-vitamin-hiánnyal küszködünk.

Mit tehetünk?

A tavaszi fáradtság enyhítésére naponta menjük a friss levegőre, a napsütéses órákban sétáljunk, használjuk ki a téli sportlehetőségeket. Hangulatunk és aktivitásunk felpörgetéséhez szükségünk van sok fényre és napsütésre. A mozgás nemcsak csontjainknak, hanem keringésünknek, emésztésünknek, immunrendszerünknek és hormonrendszerünknek is jót tesz. Csökken a zsírfölöslegünk, fokozódik az anyagcserénk, több oxigénhez jutnak sejtjeink.

Megszokott téli ételeinket egészítsük ki friss tavaszi zöldségfélékkel (hagymafélék, saláták, spenót, sóska), fogyasszunk C-vitaminban gazdag savanyú káposztát, citrusféléket. Télen szervezetünk a raktározó üzemmódra állt be, anyagcserénk lelassult, a méreg- és salakanyagok felgyűltek. Segítsük a tisztulást tiszta víz, valamint friss zöldség- és gyümölcslevek (alma, répa, cékla, citrom) fogyasztásával.

D-vitamin-ellátottságunk évszaki és napszaki ingadozást mutat. A délutáni, kora reggeli, a késő őszi, a téli és kora tavaszi nap sugarainak a D-vitamint képző hatása kisebb. Ha a hőmérséklet lehetővé teszi, már tavasszal érdemes napozni, hogy beinduljon a bőr melaninképző tevékenysége. A melanin az a festékanyag, mely a bőr barnulását okozza. Ha így teszünk, akkor a D-vitamin-pótlás természetes úton beindul és nyárig, mikorra veszélyes mértékű UV-sugárzás érhetné a bőrünket, már rendelkezünk egy védő hatású barnasággal.

Kiem. Nyáron a déli (10–16 óra közti) napsugárzás alatt, ha fedetlen arccal, és fedetlen végtagokkal 15–20 percet a napon tartózkodunk, D-vitamin-raktáraink feltöltődnek. A légkör szennyezettsége, a szmog elnyelik a sugarakat, az árnyékolás, a fényvédők használata is csökkentik az elővitamin beépülését, gátat szabva a vitaminképzésnek. Óvakodni kell a leégéstől, de nem tanácsos olyan napvédőt használni, ami kiszűri az UV-sugarakat. A veszély nem a napfényben van (nem ez okoz bőrrákot), a veszély abban áll, ha kiszűrünk bizonyos sugarakat és nem kapjuk meg a teljes spektrumot (a szolárium csak UVA-t tartalmaz, barnít, de D-vitamin-képzésre nem alkalmas).

Egészségünk megőrzése érdekében télen és tavasszal (októbertől március végéig), mindenkinek, szmogos nagyvárosban élőknek még nyáron is tanácsos D3-vitamin-kiegészítőket szedni.

Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász