Egyes kutatók szerint annak hátterében, hogy az asztmás és a különböző allergiás megbetegedések száma emelkedik, a túlzott tisztaság állhat, amivel gyermekeinket körülvesszük.
Az oltások, az antibiotikumok világában a gyerekeknek szinte tüsszenteni sincs idejük, máris rohanunk a gyógyszeres szekrényhez, hogy enyhítsük tüneteiket.
A gazdag országokban, ahol az egészségügyi és orvosi ellátás feltételei optimálisak, a gyerekeknek jobb egészségi állapotban kellene lenniük. Márpedig ez nem így van!
Igaz, hogy a fertőző gyermekbetegségek visszaszorultak nyugaton, viszont az olyan betegségek mint az asztma, az allergia és a cukorbetegség, egyre nagyobb számban fordulnak elő ezekben az országokban. Ennek a jelenségnek éppen az ellenkezőjét lehet megállapítani a szegény országokban, ahol ezek a betegségek szinte nem léteznek.
Ezért nem jó a túlzott tisztaság
Azok, akik a túlzásba vitt tisztaság ellen vannak, a következőképpen érvelnek: minél jobban óvjuk a gyerekeket a csíráktól életük első két évében, annál hajlamosabbak lesznek az immunrendszer betegségeinek kialakulására. Mi bizonyítja ezt az állítást? Az, hogy a szegény vagy fejlődő országokban a gyerekek nem betegednek meg asztmában vagy allergiában, míg kontinensünkön ezek a betegségek csaknem minden ötödik gyereket érintik.
Természetesen nem arról van szó, hogy ne oltassuk be gyerekeinket vagy hogy a nyilvános szemétlerakó helyre küldjük őket játszani, hanem arról, hogy ne védjük őket túlságosan bizonyos csíráktól (vírusok, baktériumok, különböző élősködők), amelyek természetes módon jelen vannak a vízben és a levegőben, s amelyek az immunrendszerüket segítenék!
Az immunrendszer emlékezete
Dr. Irun Cohen, a rehovot-i Weizmann Tudományos Intézet (Izrael) immunológusa szerint az immunrendszer első tapasztalatainak köszönhetően tanul meg védekezni. Márpedig, minél kevesebb tapasztalatra tesz szert, annál inkább összezavarodik. Gyakorlat nélkül nem megfelelő módon reagál! Valójában bizonyos kevésbé veszélyes csírák és élősködők játsszák a „tréner” szerepét, ezáltal serkentve a gyerekek immunrendszerének védekezését.
Ahhoz, hogy igazán hatékony legyen, immunrendszerünknek a fehérvérsejtek két típusát kell előállítania: egy „nehéztüzérséget”, a T1 lymphocytákat, amelyeknek az a feladata, hogy a vírus-és bakteriális eredetű betegségeket legyőzze, valamint a T2 lymphocytákat, amelyek az élősködőket és az allergéneket támadják. A T2 lymphocyták azok, amelyek reakció esetén egy hisztamin nevű anyagot bocsátanak a testbe, amely allergiára jellemző tüneteket idéz elő: piros szem, „folyós” orr. A váladék túltermelésének egy célja van: hozzásegíteni a testet ahhoz, hogy kiürítse magából a polleneket, az atkákat és társaikat!
A túlzott tisztaság bénítólag hat a T1 lymphocyták serkentésére, főleg az élet első két évében, a védekezőrendszer kialakulása szempontjából oly lényeges életkorban.
Ennek eredményeképpen a T2 lymphocyták túlsúlyba kerülnek és a legkisebb pollennel vagy atkával kapcsolatba kerülve úgy reagálnak, mintha egy komoly betegséget támadnának. Az eredmény: gyermekeink asztmásak vagy allergiásak lesznek.
Az endotoxinokkal való korai érintkezés
A világ több pontján végzett számos kutatás nyilvánvalóvá tette, hogy valamennyi asztmás és allergiás gyereknél van egy közös vonás: az endotoxinokkal való kapcsolat. Ezeket a molekulákat hagyják maguk után a baktériumok, amikor elpusztulnak. S különböző mértékben vannak jelen lakásunkban, attól függően, gyakran takarítunk-e vagy sem!
A denveri(USA) Medical and research center kutatója, dr. Andy Liu olyan vizsgálatot folytatott, melynek eredményei magukért beszélnek: 61 kilenc hónap és két év közötti korú kisgyereken végzett különböző allergénekre való érzékenységi teszteket (atkák, macska, tojás, tej, szója, svábbogár, kutya). Ezzel párhuzamosan, mintát vettek lakásukban és szobájukban, hogy megállapítsák, milyen mennyiségben vannak jelen az endotoxinok lakóhelyükön.
Azok a gyerekek, akik nem szenvedtek allergiában, olyan házban éltek, ahol a legmagasabb volt az endotoxin szint. Ami azt a feltevést támasztja alá, hogy az endotoxinokkal való korai érintkezés megvéd az allergiától.
Világméretű jelenségről van szó?
Több mint tíz éve dolgoznak a világ tudósai a higiéniával kapcsolatos feltevésen. Megfigyeléseik megrázóak…
- A gaboni gyerekeken-akiknél az asztmás és allergiás megbetegedések száma igen alacsony, egy 2000-ben végzett vizsgálat kimutatta, hogy valamennyien kapcsolatban voltak a féregbetegséget okozó élősködők egyik ártalmatlan fajtájával. Az élősködők „támadása” ösztönzi az IL-10 természetes termelődését. Ez az anyag megszünteti az allergiás reakciókat és általában csak nagyon kis mennyiségben mutatható ki az asztmabetegeknél!
- Azoknak a gyerekeknek a körében, akik kiskoruktól fogva kapcsolatban vannak házi-és haszonállatokkal, kevesebb a légzőszervi megbetegedés.
- Egy Bâle-ban (Svájc) folytatott vizsgálat szerint, azoknak a gyerekeknek, akiknek szülei félállásban dolgoznak a gazdaságban, 76%-kal nagyobb az esélyük arra, hogy allergiásak legyenek vagy pollen okozta náthában szenvedjenek, mint azoknak, akiknek szülei teljes munkaidőben gazdálkodnak. Ezért is fontos, hogy a gyerekek gyakrabban kerüljenek kapcsolatba a háziállatokkal.
- Nemrég megvizsgálták az új-zélandi gyerekek egészségi állapotát azzal a céllal, hogy tanulmányozzák az asztma előfordulását a Tokelau korallszigetről (Csendes-óceán) származó 706 gyerek körében. Míg a természet közelében élő kisgyerekek alig 11%-a asztmás, ez a szám eléri a 25%-ot a településeken élők esetében…
- Egy dél-afrikai vizsgálat, mely a Xosha népcsoporthoz tartozó 1375 gyermekre irányult, kimutatta, hogy a városokban 3% asztmás, míg falusi környezetben ez a mutató nem több 0,14%-nál.
You must be logged in to post a comment.