A gyermekkori hipertóniáról

Fotó: gettyimages.com

Kevesen tudják, hogy gyermekkorban is előfordulhat a hipertónia, sőt ez egyre gyakoribbá váló kór…

Alig akad közöttünk olyan, akinek valamely hozzátartozója ne szenvedne hipertóniában. Kevesen tudják azonban, hogy gyermekkorban is előfordul, sőt egyre gyakoribbá váló kór. Mivel felnőttkorban a magas vérnyomás felelős a legtöbb vezető halálok – mint például az infarktus, az agyvérzés – kialakulásáért, a hipertónia elleni küzdelmet már idejekorán, a gyermekkorban el kell kezdeni.

Orvosilag élesen szétválasztanak két hipertónia-típust: az egyik, amelyben egyértelműen kimutatható egy meghatározható magas vérnyomást okozó betegség, a másikban pedig a hipertónia hátterében nem találunk kimutatható okot.

Az előbbit másodlagos, az utóbbit elsődleges, esszenciális magas vérnyomásnak nevezzük.

A megelőzés fontossága

A megelőzés mindig hatásosabb (és olcsóbb is), mint a gyógyítás. Ezért a magas vérnyomás megoldásában inkább az egészséges életmódra, mint a gyógyszeres kezelésre kell hagyatkoznunk. Mint említettük, az egészséges életmódnak része a megfelelő táplálkozás, a kalóriában pont megfelelő, valamint telített zsírsavakban, koleszterinben és sóban szegény étrend.

Emellett fontos a káros szenvedélyektől való tartózkodás (dohányzás!) és a sok mozgás. A már kialakult magas vérnyomás kezelésében is ezek az életmódbeli változtatások az első választandó gyógymódok: pusztán a fogyással, a nikotin mellőzésével és sportolással is jelentősen csökkenteni tudjuk a vérnyomást!

Magas vérnyomás gyermekkorban

A magas vérnyomás létrejöttéért számtalan tényező felelős. A végső közös élettani okok közt azonban mindig fellelhető a keringő vér “sebessége” és az erek “ellenállása” között finom, precízen szabályozott egyensúly felborulása. A vér sebessége, vagyis az egységnyi idő alatt a szíven átáramló vértérfogat megnőhet például stressz vagy túlzott folyadékbevitel hatására, ám a hipertónia leggyakoribb okát magukban a véredényekben, azok megnövekedett ellenállásában, tehát az erek szűkületében, merevségében kell keresni: ide vezet többek közt a tartós dohányzás és a túl zsíros étrend is.

Gyermekkorban – ellentétben a felnőttkorival – a másodlagos magas vérnyomás a gyakoribb. Tízéves kor alatt leggyakrabban, kb. 80%-ban vesebetegségek okozzák. Talán meglepő ez a magas szám, pedig igaz. Ráadásul ezen vesebetegségek jó része húgyúti fertőzés következménye, amelyet pedig mindannyian banális, veszélytelen betegségnek tartunk!

A húgyúti gyulladások gyakorisága sokkal magasabb, mint azt gondolnánk. Egy brit felmérés szerint a sürgősségi ambulancián megjelenő lázas gyermekek 7,5%-ában találták ezt a kórokot. A hólyaghurutot többnyire baktériumok okozzák, ezért van ellenük megfelelő gyógyszer – már amennyiben időben észrevesszük. Akkor van igazán baj, ha a fertőzés felfelé továbbterjed a vesékre is. A kezeletlen vesemedence-gyulladás ugyanis csaknem mindig maradandó károsodással jár: vesehegesedéssel – és a következményes magas vérnyomással.

A húgyúti fertőzésnek lehetnek egyértelmű tünetei – gyakori és fájdalmas vizelés, hasi fájdalom, szúrós szagú vizelet, ágybavizelés -, de előfordulhat tünetmentesen is, esetleg lázzal. Ezért fontos, hogy olyan lázas gyermeknél, akinél nem találjuk meg a láz nyilvánvaló okát, vizeletvizsgálatot végezzünk. Szerencsére a felismert és időben kezelt húgyúti fertőzés gyorsan és maradandó károsodás nélkül gyógyul. Másodlagos magas vérnyomást egyébként okoznak más, ritkább vesebetegségek, de különböző érrendszeri, hormonális, idegrendszeri betegségek is a kiváltó okok között szerepelnek.

Az elsődleges, esszenciális hipertónia sokkal nehezebben megfogható, ezért jóval nehezebben kezelhető betegség. Serdülőkorban már fordul a helyzet, ez a gyakoribb. Mivel a gyermekgyógyászatban ebben a korban fordul elő a több magas vérnyomásos beteg, ezért nem győzzük eléggé hangsúlyozni a probléma fontosságát.

Az elsődleges magas vérnyomásnak valószínűleg nem egy konkrét, meghatározott oka van, több tényező együttesen felelős a felléptéért. Ezeket a tényezőket az unalomig ismert “egészségtelen életmód” gyűjtőfogalom alatt találjuk meg. Unalomig ismert, de azért nem árt odafigyelnünk: ezen tényezők figyelembevételével gyermekünk életminőségét, egész életútját, életmódját meghatározhatjuk.

Az esszenciális hipertóniára hajlamosító tényezők

A leggyakrabban említett ok az elhízás. Magyarország különösen élen jár és több világcsúcsot tart a túlsúlyos emberek arányában. A felnőtt magyar népesség kb. 60%-a túlsúlyos. Ez egy megdöbbentő adat, de még meglepőbb, hogy az elhízás egyáltalán nem a “megállapodott élet” következménye – ugyanis már a gyermekkorban elkezdődik. Egy magyar felmérés szerint a 15-20 év közöttiek 20%-a túlsúlyos!

A másik jelentős magas vérnyomáshoz vezető tényező az egészségtelen táplálkozás. Míg az elhízás elsősorban mennyiségi kérdés (sokat eszik az illető), az egészségtelen táplálkozás azt is jelenti, hogy helytelen az étrend összetétele. Sokan tudnak a koleszterin káros hatásáról, de a telített zsírsavak (sertészsír, vaj) szerepe is negatív.

A hipertónia egyes fajtái nagyon rosszul reagálnak a sóbevitelre, tehát helyes, ha fűszer-, de legalább sószegény az étrend. Szerencsére már Magyarország is áttért a zsírról az olajra, a vajról a margarinra, és kapható csökkentett nátriumtartalmú só is. Az USA-ban, ahol jó negyven éve kezdődött az egészséges táplálkozás kampánya, hatalmas zuhanást észlelnek a szív- és érrendszeri megbetegedések számában. De nálunk is, ahol csak húsz éve tart a folyamat, szintén érezhető már kedvező változás. A helyzet tehát egyáltalán nem reménytelen.

Az elsődleges magas vérnyomás további fontos oka a dohányzás, ami, mint tudjuk, egyre korábban ejti rabul gyermekeinket is. Ezért fontos, hogy a dohányzás elleni propaganda helyet kapjon az otthoni és iskolai nevelésben. A gyerekek szabadidejük nagy részét ma nem a grundokon töltik focizással, hanem a tévé, a számítógép és a videó előtt – ez a mozgásszegény életmód is jelentős szerepet játszik a hipertónia kialakulásában.

Dr. Kállay Krisztián
gyermekorvos