Ételallergiás a kicsik

Az óvodába, iskolába kerülő ételallergiás gyermekek étkeztetése külön figyelmet igényel. Mire ügyeljen a szülő, ha a gyermek speciális igényei miatt a menza nem jelent megoldást?

Az ételallergiások száma a gyermekek körében a legmagasabb, megközelítőleg 6-7%. A legismertebb allergén a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró. Az ételallergia egyetlen kezelési módja a kizárásos diéta, vagyis a betegnek tartózkodnia kell az allergén-összetevőket tartalmazó ételek fogyasztásától. Az ételallergiás gyermekek ellátása speciális gondoskodást igényel a szülő részéről – magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermekgasztroenterológusa. Ez a 3 év alattiak esetében nem jelent problémát, hiszen az otthoni környezetben, az édesanya többnyire külön főz az ételallergiás gyermek részére, illetve odafigyel az elfogyasztandó ételek összetevőire. A nehézséget az jelenti, ha a gyermek közösségbe, óvodába kerül, ahol nem biztosított a speciális igényeknek megfelelő étkeztetés.

Közös gondoskodás

Az óvodák, iskolák többsége nincs felkészülve a speciális táplálkozási igényű gyermekek ellátására. A szülők ezért többségében a hét elején áttanulmányozzák a heti étlapot és szükség esetén külön készítik el az aznapi fogásokat. A gyermekek számára is az a legjobb megoldás, ha szülői segítséggel ők is az étlapon szereplő – például gluténmentes liszt, laktózmentes tej, vagy más allergénmentes összetevők felhasználásával készült – ételt fogyaszthatják, mint társaik – tette hozzá a doktornő. Fontos, hogy a szülő azt a tudást, amit az évek alatt összegyűjtött a gyermek étkezéséről, az ételallergiáról, megossza környezetével, a gyermeket napközben gondozó óvónőkkel, tanítókkal. Fontos, hogy életkorának megfelelően a gyermeket is tanítsa meg arra, hogy melyek azok az ételek, amelyek fogyasztását kerülnie kell.

Összetevők

Fontos, hogy főzés során és az uzsonnára csomagolt ételekben olyan termékek legyenek, amelyeket a gyermek biztonsággal fogyaszthat. Az Egyesült Államokban 2006 óta előírás, hogy az akár csak nyomokban fellelhető allergéneket is egyértelműen fel kell tüntetni a termékek csomagolásán. Az Európai Unió országaiban a 2003-ban kiadott, majd 2007-ben módosított Annex IIIa írja elő, hogy mely allergén-összetevőket köteles a gyártó a terméken feltüntetni. Előfordulhat, hogy bizonyos élelmiszerek összetevői időnként megújulnak, a csomagoláson lévő címkét ezért mindig el kell olvasni.

Jobb a bajt megelőzni

Ételallergia esetén az allergén-összetevők egészen kis mennyiségben történő fogyasztása is súlyos mellékhatásokat okozhat. Kisebb gyermekeknél hasznos lehet, ha allergiára figyelmeztető karszalagot hordanak, vagy az uzsonnásdobozra kell figyelemfelhívó matricát ragasztani. Ha a gyermek a barátainál tölti a délutánt, esetleg egy barátja születésnapjára kap meghívót, akkor otthonról vigyen allergénmentes süteményeket.

Felismerni a tüneteket!

A legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulhat, hogy a gyermek allergént tartalmazó ételt fogyaszt. Az ilyen esetekre is fel kell készülni. Az első és legfontosabb felismerni az allergiás reakció jeleit, melyek az étel fogyasztását követően néhány perccel, vagy órával később is jelentkezhetnek. Ha a gyermeken kiütések, bőrpír jelentkezik, esetleg a szájában tapasztal égő, viszkető érzést, nyelve, ajkai megduzzadnak, hányinger, hányás, hasmenés, rossz közérzet alakul ki, azonnali orvosi segítségre van szükség. A kezdetben enyhének látszó tünetek rövid időn belül súlyos, akár életveszélyes állapot kialakulásához is vezethetnek. Az enyhébb tünetek többnyire antihisztamin készítmények alkalmazásával jól enyhíthetők, a súlyos allergiás reakciók gyors kezeléséhez epinefrin szükséges. Használatuk módjáról a kezelőorvos ad pontos tájékoztatást.

Betegségtudat nélkül

Az ételallergia diagnózisa után nagymértékben átalakul a család élete. Nemcsak a konyhában változnak meg a főzési szokások, de másfajta szervezést igényel a szabadidős programok kivitelezése is. A konyhai polcok elrendezését is úgy kell átalakítani, hogy a gyermek csak az ő számára biztonsággal fogyasztható ételekhez férjen hozzá.

Fontos, hogy a gyermek megértse, melyek azok az ételek, amelyeket nem fogyaszthat, mindezt anélkül, hogy betegségét a mindennapjaira nehezedő teherként élné meg. Az édesanyák fontos szerepet játszanak ebben. Ők azok, akik folyamatosan kutatják a lehetőségeket, hogyan lehet a főzési szokások átalakításával zökkenőmentessé tenni az átállást, kipróbálni új ízeket.

Jó hír, hogy a statisztikák alapján a gyermekek közel 95%-ánál az évek múlásával megszűnnek az ételallergiás tünetek, így minden változtatás csak rövidebb-hosszabb ideig szükséges. Ezt igazolja az is, hogy a felnőttek körében az ételallergia előfordulása ritkább, 1-2% körülire tehető.

Budai Allergiaközpont