A babétkeztetésben használatos zöldségfélék – 4. rész

A csecsemők tökéletes tápláléka az anyatej, de normális esetben a hatodik hónap után már el lehet kezdeni a hozzátáplálást a zöldségekkel.

Főzelékkészítés

kiválasztott zöldséget sötét, hűvös helyen jól becsomagolva kell tárolni. Felhasználás előtt minden zöldséget alaposan meg kell mosni, és hámozás, aprítás után áztatás nélkül rövid időn belül el is kell készíteni.

A főzelékzöldségek takaréklángon párolva őrzik meg legjobban értékeiket, és így a legízletesebbek is. Az apróra darabolt, vagy lereszelt zöldséget, hideg zsiradékkal tegyük fel a tűzre, így a zöldség azonnal vizet ereszt, és saját levében párolódik. Ha szükséges kevés vízzel pótolhatjuk. A zsiradékban való párolással színesebb, ízletesebb lesz, és a zsírban oldódó vitaminok is jobban hasznosulnak. Ha lefedjük az edényt, a zöldség hamarabb puhul, és a zamatot adó illóanyagok sem párolognak el. Ha picit sózzuk, az étel ízletesebb lesz, és a víz kevesebb ásványi anyagot old ki. A babételek kevés sóval és kevés cukorral készülnek. Főzéshez tengeri sót vagy kristálysót használjunk. Az ételek, a saláták utólagos sózását kerüljük. A babaételeket kezdetben krumplival és gabonapelyhekkel sűríthetjük, 10 hónapos kortól étkezési keményítővel, tojásos habarással, 1 éves kor után akár szárazon pirított lisztfélékkel készült (rizs, kukorica, köles, tönkölybúza), rántással és tojásos tésztafélékkel is.

  • A főzelék állaga legyen a baba kedvére

Az evés nemcsak szükséglet, hanem élvezeti forrás is. Nagyon fontos, hogy kicsinyünk megszeresse a zöldnövényekből készült ételeket. Hígítsuk, sűrítsük, pépesítsük kívánsága szerint. A zöldfőzelék, a zöldséges mártás vagy a zöldségleves végül is azonos értékű, csupán állagukban különböznek egymástól. Fogadjuk el azt is, hogy kicsinyünk bizonyos ételeket nem szeret, részben azért, mert a szín- és ízérzékelés egyéni sajátosság, részben azért, mert a kicsik ösztönösen érzik, melyik az az étel, aminek emésztésére bélrendszere még nem érett. Az erőszakoskodás nemcsak eredménytelen, de káros is lehet.

  • Fontos a fokozatosság

A különféle zöldségek bevezetése emészthetőségük sorrendjében követik egymást, és kezdetben mindig csak egyfélével próbálkozunk. Ez fontos, hogy megfigyelhessük babánk kanalazási kedvét és emésztésének az ételre adott reakcióját. Amit babánk elutasít, azt ne erőltessük, ne cselezgessünk. A pépesített püréket kiskanállal etetjük (nem cumisüvegből), mert a nyállal való keveredésnek fontos szerepe van az előemésztésben. Kezdetnek naponta 1 alkalommal – a déli órákban, ebédidőben – 2–4 teáskanálnyi mennyiséggel próbálkozunk, majd az adagot fokozatosan emelve, 4-5 nap alatt elérhetjük az 50–100 g-ot. Az étkezést szoptatással vagy tápszerrel egészítjük ki.

A baba első főzeléke burgonyából készül. Az enyhén sós vízben párolt burgonyát főzőlevével tejszínsűrűségűre pépesítjük. Legyünk türelmesek, fogadtassuk el a babával, mert a krumpli lenne minden főzelék sűrítőanyaga. Próbálkozhatunk pici darált köménnyel, alma vagy sárgarépa hozzáadásával ízesíteni. Egy hét krumplievés után hasonló óvatossággal és türelemmel következik a sárgarépa, majd idénytől, és ízléstől is függően a többi zöldség.

A zöldségekhez hozzászokás sorrendje: burgonya, sárgarépa, sütőtök, főzőtök, cékla, zöldborsó, zöldbab, spenót, sóska, saláta, brokkoli, biocsírák, kelbimbó, hagyma, spárga, paradicsom, karfiol, karalábé, paprika, retek, avokádó, szelídgesztenye, káposztafélék és száraz hüvelyesek.  

A soron következő zöldséget egy közepes nagyságú burgonyához tesszük (pl. 2 evőkanál reszelt sárgarépát, 10 szem borsót, 5 hüvely zöldbabot, 3-4 karfiol- vagy brokkolirózsát, stb.), és együtt puhára pároljuk. Ha babánk nem szereti a krumplit, a párolt zöldfőzeléket már 6 hónapos kortól sűríthetjük gabonapelyhekkel. A már megkóstolt és elfogadott zöldségfélék társíthatók. Így 7 hónapos babánk akár finomfőzeléket (krumpli, répa, borsó) ebédelhet.

  • Ezt tehetünk még a főzelékbe

8 hónapos kortól a főzeléket ki kell egészíteni más energiában és tápanyagban gazdagabb alapanyaggal: babatejjel, sajttal, túróval, mokkáskanálnyi hidegen sajtolt olajjal vagy vajjal. A dúsításra azért is szükség van, mert a táplálékok természetes összetevői előnyösen befolyásolják egymás felszívódását és hasznosulását.
És amikor a kicsi elfogad 100–150 gramm főzeléket (200 grammnál ne kapjon többet), akkor elkezdhetjük a húsfélékkel való kiegészítést is.

9 hónapos kortól a főzelék íze, állaga és fűszerezése közelíthet a felnőttek főzelékéhez. Ha kibújtak az első fogacskák, a főzeléket nem kell turmixolni, csak villával szétnyomkodva pépesítjük.

  • Így ízesítsük

A babafőzelékek ízesítésére a gyomrot nem izgató fűszereket használhatunk: mint petrezselyem, kapor, zellerzöldje, babérlevél, kömény, snidling, tárkony, hagymareszelék, édes-nemes pirospaprika. A zöldfűszerek a korszerű, egészséges táplálkozás fontos részét képezik, mert igen jó hatásúak az emésztésre és az anyagcserére. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt emelik az ételek tápértékét is. Íz- és színhatásukkal elindítják az emésztőnedvek kiválasztását, étvágygerjesztők, fokozzák az evés élvezetét. A fűszerek használata ízlés és gyakorlat kérdése, kezdetben bánjunk velük óvatosan.

  • Ezeket se felejtsük el

Csecsemőnek ne használjunk leveskockát, ami az értéktelen húsok aminosavakig lebontott sűrítménye, és számos nemkívánatos adalékanyagot tartalmaz. A szárított zöldségporok használhatók, lehetőleg hozzáadott só és ízfokozó (glutamát) nélküli biokiszerelést választva.

Savanyításra friss citromlevet, 1 éves kor után biológiailag erjesztett alma- és fűszerecetet használhatunk.

Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász