Anyatejes táplálás régen és ma

A szoptatás egyszerű, kényelmes és biztonságos, az anyatejben a kicsi fejlődéséhez szükséges összes tápanyag megtalálható. Hazánkban ma mégis minden ötödik hat hónapnál fiatalabb gyermek kap az anyatejen kívül más táplálékot is.

Ddr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermek-gasztroenterológusának segítségével hívjuk fel a figyelmet a szoptatás fontosságára.

Korok és szokások

A napjainkban kisgyermeket nevelő édesanyák szülei még abban a korban hozták világra gyermeküket, amikor a csecsemők ellátását, így a táplálást is szigorú szabályok írták elő. A gyermeket születése után az újszülöttosztályon helyezték el, onnan a nővérek meghatározott időben vitték őket édesanyjukhoz. A szoptatás meghatározott időközönként történt, ha egyáltalán sikerült az éppen alvó, vagy a cukros vízzel jóllakott újszülöttet megszoptatni. A ritka találkozások miatt a tejtermelés sem indulhatott be megfelelően, így a gyermekek gyakran szorultak kiegészítő táplálásra. Nemcsak a szoptatások gyakorisága, de egy-egy alkalom hossza is megszabott ajánlások alapján történt, így megjelent a jól és rosszul szopó csecsemő fogalma. Az anyatej fontosságát már akkoriban is felismerték, azonban a szigorú szabályok mellett sok édesanya mégsem tudta szoptatni gyermekét.

Igény szerint

A XX. század végén a gyermekpszichológia és gyermeknevelés terén egyre inkább előtérbe kerültek a gyermek igényei, felismerték a korai kötődés fontosságát. A szoptatás jelentősége is felértékelődött, a kötődés, az anya-gyermek kapcsolat forrásaként is tekintették. Az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF 1989-ben kiadott kiadványban hívta fel a figyelmet az egészségügyben dolgozók szerepére az anyatejes táplálásra törekvő édesanyák támogatásában. A szoptatásra vonatkozó, jelenleg is érvényes módszertani ajánlást a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium hagyta jóvá 2001-ben.

Akkor és most

  • Korai hozzátáplálás – 6 hónapig csak anyatej

Az anyatej összetétele és mennyisége alkalmazkodik a baba igényeihez. Nincs „gyenge”, „híg” vagy „túl erős” anyatej. A szoptatás elején hígabb, tejcukorban gazdagabb, második felében zsírdúsabb tejhez jut a csecsemő, így féléves koráig más folyadékra, vagy táplálékkiegészítésre nincs szüksége. Az anyatej összetétele a gyermek igényeihez alkalmazkodva folyamatosan változik, a gyermek féléves kora körül, a mászás, a „mindent megkóstolás” időszakában megnő az immunfehérjék koncentrációja, és egészen a szoptatás végéig igen magas marad.

  •  3 óránként – igény szerint

A szigorú szoptatási rend helyett ma már a baba igénye szerinti szoptatás javasolt. Így biztosítható a kicsi folyadék- és táplálékigényének fedezése. Az anyatej termelését a gyermek étvágya szabályozza. Igény szerinti szoptatás mellett működik a kereslet-kínálat elve, vagyis ha kevés az anyatej mennyisége, még több szoptatással tudjuk serkenteni a termelődését, míg egy idő után pontosan annyi anyatej termelődik, amennyire a babának szüksége van.

  • Tea kontra csak anyatej

Az anyatejben a baba számára szükséges összes tápanyag megtalálható. Ha úgy érezzük a kicsi szomjas, éhes, szoptassuk gyakrabban. Ne vegyük el az értékes anyatej helyét más folyadékokkal! Mivel az anyatej könnyen emészthető a kicsi számára, a kizárólag anyatejjel táplált babák hamarabb megéhezhetnek, mint a tápszerrel táplált kicsik. Kivétel ez alól a nyári időszak, vagy betegség. Nagy melegben, vagy láz esetén ugyanis szükség lehet kiegészítő folyadékpótlásra is.

Még több érv a szoptatás mellett

  • Betegségek elleni védelem

A szoptatott gyermekek között ritkábban fordul elő felső légúti hurutos betegség és hasmenés. Az allergia megelőzésében is fontos szerepet játszik az anyatej: jelentősen csökkenti a csecsemőkori ekcéma, a tápszerek kiváltotta tejallergia gyakoriságát és a csecsemő-kisdedkori asztmás jellegű nehézlégzés jelentkezését.
Kutatások igazolják, hogy az anyatejjel táplált csecsemők körében felnőttkorban is kisebb a túlsúly, a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázata.

  • A szoptatott csecsemők okosabbak

Több éven át tartó kutatás eredménye alapján azok a gyerekek, akiket hosszabb ideig szoptatott az édesanyjuk, és nem kaptak tápszert az anyatej mellé, jobb eredményeket értek el az intelligenciateszteken.

  • A mamának is jó

A korai és gyakori szoptatás az édesanya számára is előnyös: fokozza a méhösszehúzódásokat, így segítve a méh eredeti állapotának mielőbbi elérését. A szoptatás védelmet nyújt az emlő- és petefészek-daganat ellen. Megfelelő étrend mellett a szoptatás segíthet a várandósság alatt felszedett plusz kilók leadásában is.

Nem lehet elég korán kezdeni!

A kórházak többségében ma már elterjedt gyakorlat, hogy szülés után az újszülöttet az édesanya mellére helyezik. A kutatások szerint, akik szülés után közvetlenül, és azután is gyakran mellre tették újszülöttjüket, kevesebb problémájuk volt a szoptatással, és tovább is szoptattak. A szoptatás tehát nemcsak a baba, de a mama egészségét is védi.

 www.allergiakozpont.hu