Kólikás a baba? – tények és talányok

A sírós csecsemő próbára teszi az édesanyját. Az állandó, ismert okra vissza nem vezethető sírás hosszútávon kimerítő az anya és az egész család számára. Megnyugtató tudni, hogy az esetek döntő többségében semmiféle kóros elváltozás nem húzódik meg a vigasztalhatatlan sírás hátterében. Ennek ellenére a szülők aggódnak, félnek, vegyes érzelmekkel telik…

… sokan úgy érzik – különösen az első gyermekes szülők –, hogy kudarcot vallottak, és nem alkalmasak a gyermekneveléssel járó feladatok ellátására. Kiábrándító lehet számukra, hogy jól bevált gyógyszeres vagy egyéb terápiás lehetőségek nem állnak rendelkezésre, és sok esetben pusztán az anyai ösztönre hagyatkozva kell cselekedni, és a probléma megoldását csak az idő hozza magával: előbb-utóbb ugyanis minden csecsemő kinövi a kólikás sírását.

Mit is jelent a csecsemőkori kólika?

A nemzetközi szakirodalom az intenzív sírásos periódusok számát és gyakoriságát figyelembe véve határozza meg a kólikát; az ún. „3-as szabály” alapján. Az egyébként egészséges csecsemőknél jelentkező intenzív sírás, ami naponta több, mint 3 órán át tart, hetente több, mint 3 napon fordul elő, és ez legalább 3 héten keresztül fennáll,- jellemzően a baba kéthetes és négyhónapos kora között.

A sírásos időszakok sokszor ugyanarra a napszakra esnek, tipikusnak mondható a késő délutáni, esti sírás-időzítés. A sírás hirtelen, bármilyen meghatározható ok nélkül kezdődik el, és szinte lehetetlen megvigasztalni a síró, kivörösödő arcú, nem ritkán grimaszoló csecsemőt. Sokan bélműködési zavart, puffadással járó kellemetlenséget vélnek a háttérben meghúzódni, ugyanis a csecsemők hasa sokszor feszes a kólikás sírások alatt, és felhúzott combos pozícióval társul a sírás, mintha hasi fájdalmain szeretne segíteni a baba. Emiatt javasolják többen a puffadásgátló csecsemőgyógyszerek kipróbálását. Érdekes módon, a kólikával összefüggésbe hozott bélműködési zavar tényét eddig nem sikerült egyértelműen, vizsgálatokkal alátámasztani.

Néhány „statisztikai” adat:

  • a kólika a csecsemők 10-30 %-át érinti
  • előfordulási gyakorisága körülbelül azonos fiúknál és lányoknál
  • ugyanolyan valószínűséggel lesz kólikás az anyatejjel táplált csecsemő, mint a tápszerrel etetett baba
  • nem találtak összefüggést a kólika előfordulásának gyakorisága és az anya életkora, illetve terhességének lefolyása között
  • úgy tűnik, az sem befolyásoló tényező a kólika szempontjából, hogy hányadik gyermekként születik a családba a gyermek
  • a kólika nem az anya hibája; szakképzett terapeuták kezei között is legalább kétszer annyit a sírnak a kólikás babák, mint a nem kólikások
  • aggodalomra semmi ok, a kólikás baba nem válik szükségszerűen nehezen kezelhető gyermekké vagy felnőtté! Hosszú távú követéses vizsgálatok alapján nincs összefüggés a csecsemőkori kólika és a nehezen kezelhető természetűvé válás között.
  • újabb tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a cigaretta füstjének kitett csecsemők hajlamosabbak a kólikára, mint a tiszta levegőt szívó társaik
  • a csecsemők 4 hónapos korukra általában kinövik a sírásos időszakaikat, és a szülők fellélegezhetnek

Milyen betegségeket kell kizárni?

Bár a kólikás panaszok nem kevés aggodalmat váltanak ki a szülőkből, mégis tudni kell, hogy az esetek mintegy 95 %-ában a gyermekük makkegészséges!

A csecsemő alapos megfigyelése és a gyermekorvossal való konzultációk során számos kórkép kizárható, ami a szülők megnyugtatására szolgál.

Ki kell zárni többek között azt, hogy nem csecsemőkori migrén, székrekedés, tehéntejfehérje-allergia, refluxbetegség, laktózintolerancia, fájdalommal is járó bakteriális vagy vírusos fertőzés, traumás sérülés okozza-e a bajt.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész