Életünk első 1000 napja

A gyermekek bélflórája az erős immunrendszer és a felnőttkori egészség letéteményese. Megfelelő táplálkozással sokat tehetünk az allergia ellen.

A bélflóra kulcsfontosságú szerepet tölt be az immunrendszer működésében, kialakulásának legfontosabb fázisa pedig életünk első 1000 napja. Mindez azt jelenti, hogy a gyerekek megfelelő táplálásával az allergiás megbetegedések ellen is sokat tehetünk.

Az allergiás megbetegedések a kisgyermekeket is évről évre egyre nagyobb számban érintik. Egyes tanulmányok szerint a gyermekek 5–7%-a szenved valamilyen táplálékallergiában.

A leggyakoribb allergének a tejfehérje, a tojás, a mogyoró és a glutén.  

Életünk első 1000 napja kulcsfontosságú az immunrendszer és a bélflóra kialakulása szempontjából. A bélflóra nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez, hiszen a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódásával segíti szervezetünk védekező mechanizmusát, fenntartja a velünk élő ártalmatlan és jótékony baktériumok egyensúlyát.

Az újszülött csecsemők néhány hetes korukra már rendelkeznek a csecsemőkorra jellemző bélbaktériumokkal

Az egészséges anyatejes csecsemők bélflórájára a jótékony baktériumok túlsúlya a jellemző. A jótékony baktériumok a fejlődő immunrendszer érésében alapvető szerepet játszanak, és kedvező irányba terelik működését. Az anyatejnek több, a csecsemő immunrendszerét támogató komponense van, ilyen komponensek például a prebiotikumok is, amelyek segítik az előbb említett jótékony baktériumok szaporodását.

„Magyarországon a WHO ajánlása alapján 6 hónapos korig kizárólag az anyatejes táplálás ajánlott” – mondta el Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. A kiegészítő táplálás bevezetését a WHO az anyatejjel táplált csecsemőknél 6 hónapos kor után javasolja, a mesterséges vagy vegyes táplálásban részesülőknél 4–6 hónapos kor között. Amennyiben lehetséges, még anyatej támogatása mellett kerüljön bevezetésre lépcsőzetesen a glutén. Négy hónapos kor előtt azonban nem szabad megkezdeni a hozzátáplálást, mert növeli az allergia kialakulásának kockázatát.

Hozzátáplálás nagy odafigyeléssel

A hozzátáplálást fokozatosan, a védőnővel vagy a gyermekorvossal együttműködve ajánlott megkezdeni, hiszen egy adott életkorban a gyermek szervezete még nem áll készen minden tápanyag feldolgozására. Az élelmiszerek megfelelő sorrendben és életkorban történő bevezetésének kiemelt szerepe van a tej- és a lisztérzékenység (coeliakia) kialakulásának elkerülésében.

„Az egyoldalú, nem megfelelő táplálkozás rontja a gyermekek egészségi állapotát, gyengíti immunrendszerüket” – mondja dr. Veres Gábor, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke. Ez a veszély (malnutritio) pedig a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a sovány, alultáplált gyermekeket fenyegeti. Nemcsak a bevitt táplálék mennyiségére, hanem minőségére is figyelni kell. Az idén januárban publikált magyar felmérés alapján az ambuláns gyermekek közel kétharmada közepes, 12%-uk pedig magas malnutritiós kockázatot mutattak.

A gyermekek immunrendszere hároméves korukig fejlődik a legintenzívebben, ezért ebben az időszakban rendkívül fontos a C- és D-vitamin, valamint a vas és a kalcium pótlása is. Ezeket viszont nehéz megfelelő mennyiségben pusztán táplálkozás útján bevinni a gyerekek szervezetébe, ezért érdemes a gyermekek igényei szerint összeállított táplálék kiegészítőket is az étrend részévé tenni.

Az első 1000 nap

Az első 1000 napban a gyermekek egész életüket meghatározó fejlődésen mennek át. A terhesség ideje alatt magzatként, majd életük első éveiben szervezetükben soha meg nem ismételhető minőségi és mennyiségi változások mennek végbe. Életünk első 1000 napjában a legintenzívebb a kognitív területek – mint a gondolkodás, a nyelvi képességek, az emlékezet – fejlődése, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer is. Ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma, ami meghatározza a későbbi elhízásra való hajlamot. Az első 1000 nap kritikus a felnőttkori csontsűrűség, magasság és vérnyomás szempontjából is, azaz hosszú távon ez az időszak döntően befolyásolja a gyermek későbbi életét, egészségét. Megfelelő táplálkozással csökkenthető például a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a cukorbetegség kialakulásának kockázata is. A Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület – a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társasággal együttműködve – éppen azért kezdeményezte az Első 1000 nap programot, hogy erre a kiemelten fontos időszakra felhívják a társadalom és a szakma (orvosok, védőnők) figyelmét.

Forrás: Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület, Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság