Apának lenni tényleg sosem késő?

A közvéleményben még mindig szilárdan tartja magát az a részben téves elképzelés, miszerint a nők számára 35-40 év fölött már fokozott rizikóval jár a gyermekvállalás, ugyanakkor apának lenni még akár 60 évesen sem késő. Tényleg  nem?

Valóban, azoknál a kismamáknál, akik 35 évnél idősebbek, gyakrabban léphetnek fel várandósság alatti komplikációk pl. terhességi diabétesz, gyakoribb a magzatoknál a genetikai rendellenességek gyakorisága, és többször fordul elő császármetszéses szülés. Lényeges azonban megjegyezni, hogy a terhesgondozás keretén belül végzett különféle vizsgálatokkal és az orvos által javasolt elővigyázatossági szabályok betartásával ez a fajta kockázat jelentősen csökkenthető.

Amikor már a spermák sem a régiek

Kevésbé ismert azonban az, hogy a férfiak korosodásával bizony nem javul a spermiumuk minősége. Sajnos nem igaz az, miszerint a férfiak őszülő halántékkal is rizikómentesen válhatnak apává.

Egy kutatás félelmeset eredményei

Svéd és amerikai kutatók nemrégiben publikálták a „JAMA Psychiatry” nemzetközi folyóiratban azokat a tudományos eredményeket, amely szerint azok a gyermekek, akiknek az édesapja születésükkor 45 év feletti, gyakrabban figyelemhiányosak, hiperaktívak, gyakoribb körükben az autizmus és az intelligenciahányadosuk is minimálisan alacsonyabb lehet.

Epidemiológiai kutatások alapján már régóta ismert, hogy az idős apák gyermekeinek bizonyos betegségekre való hajlama fokozottabb, mint a fiatalabb apák gyermekeié. Ennek a pontos oka azonban egyelőre nem ismert. Valószínűsíthető, hogy a háttérben nem az örökítő anyagot érintő „klasszikus” mutációk, hanem az úgynevezett epigenetikai módosulások állnak.
Ezek az epigenetikai változások nem a DNS építőköveinek, azaz a DNS-bázisoknak a sorrendjét érintik, hanem bizonyos bázisok minimális kémiai módosításait jelentik. Ez történhet például úgy, hogy metil-csoportok kapcsolódnak bizonyos bázisokhoz. Hatásaikban, biológiai következményeikben azonban ezek a kicsinek tűnő változások is egyenértékűek lehetnek a genetikai kód megváltozásával. Az epigenetikai módosulások nem csak a korral járnak együtt, hanem káros környezeti tényezők is kiválthatják azokat, így például a dohányzás és bizonyos vegyszerek hatására is létrejöhetnek. Az örökítő anyag epigenetikai módosítása az utódokban egyes betegségek kialakulásához pl. diabétesz, kóros mértékű elhízás is hozzájárulhat. Napjainkban intenzív kutatások folynak annak a kiderítésére, hogy a spermiumokban milyen epigenetikai változások történhetnek az életkor és egyéb külső tényezők hatására.

Elkerülhető a baj

Jelenlegi ismereteink alapján a 45 év fölött gyermeket tervező férfiaknak tisztában kell lenni azzal, hogy milyen plusz kockázatokkal járhat a viszonylag kitolódott gyermekvállalás. Ugyanakkor nem szabad, hogy bármit is elijesszenek a statisztikák és a tények; sokkal inkább arra kell fókuszálni, hogy egészséges életmóddal, rendszeres egészségügyi vizsgálatokkal mit lehet tenni a lehetséges problémák elkerüléséért.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész