Vashiány várandósan

Babavárás alatt a keringő vérmennyiség jelentősen megnő. A nők szervezetében átlagosan található 5 liter vérmennyiség mintegy 6–6,5 literre gyarapszik a várandósság hónapjai alatt. A vérmennyiség jelentős növekedése azzal jár, hogy az oxigénszállító hemoglobint tartalmazó vörösvértesteket is milliárd számra kell előállítani. A hemoglobin kulcsfontosságú központi fémionja a vas, aminek a hiányában vashiányos vérszegénység (anémia) jön létre.

A kismamák mintegy 40%-a már a várandósságot megelőzően sem rendelkezik elegendő vastartalékkal. A nem kellőképpen feltöltött vasraktárakkal elkezdett terhességek mintegy kétharmadában kezelendő vashiány alakul ki. A vasszintet illető mélypont általában a terhesség közepe táján, a 20. hét körül következik be. A vérvizsgálatok laboreredményei alapján hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a kismama vashiányos, és vaspótlásra szorul. A laborparamétereken túl általános gyengeségérzet, levertség, fáradtságérzet, sápadtság, fejfájás, töredező körmök, hajhullás és a fertőző betegségekre való fogékonyság növekedése is utalhat vashiányra.
A babavárás alatti vashiány veszélyes a magzatra nézve is: az elégtelen mértékű vérellátás oxigénhiányhoz, koraszüléshez, alacsony születési súlyhoz vezethet.

Mennyi vasat szükséges a szervezetbe juttatni?

Az ajánlások szerint férfiaknak napi 10 mg, nőknek napi 15 mg vasbevitelre van szükségük. A nők menstruáció miatti vérvesztesége magyarázza esetükben a jelentősebb szükségletet. Terhesség alatt a nők napi vasszükséglete 30 mg-ra nő, és a fokozottabb vasigény a szülést követően, a szoptatás hónapjai alatt is fennáll. Szoptatós kismamáknál – a tejelválasztásra tekintettel – napi 20 mg vasbevitel javasolt.

Azoknak a kismamáknak, akik vashiányos állapotban esnek teherbe, fokozott vasbevitelre van szükségük, mintegy napi 100 mg körüli vasmennyiséget kell a szervezetbe juttatniuk. A vas-terápia hatása nem jelentkezik pillanatszerűen, néhány hónap múlva mutatható ki csak a hatása, a vastartalékok rendeződése.

Hogyan tölthetők fel a vastartalékok?

Ideális esetben a táplálékkal, vassal dúsított gyümölcslevekkel jut be a szervezetbe a vas. A húsételek, különösképpen a vörös húsok, a belsőségek (pl. máj), a halak és a tojás tartalmaznak magas koncentrációban vasat. A zöldségek, gyümölcsök vastartalma jelentősen alacsonyabb, így a vashiány a vegetáriánusoknál jóval gyakoribb, mint a vegyes táplálkozásúaknál. A vaspótlás szempontjából az állati eredetű ételek preferálása mellett áll az a tény, hogy az állati eredetű, úgynevezett hem-vas jobban felszívódik és hasznosul a szervezetben, mint a növényi eredetű, úgynevezett nem-hem vas. Példaként a növényvilágban kiemelkedően magas vastartalmáról ismert cékla és néhány állati eredetű élelmiszer vastartalmát lehet összehasonlítani: míg a cékla 100 g-ja kb. 0,8 mg vasat tartalmaz, addig a marhahús 100 g-ja 1,6 mg-ot, a marhamáj 100 g-ja pedig 8,8 mg-ot. Nagyságrendnyiek a különbségek! Konyhatechnikai szempontból lényeges, hogy semmiféle hőkezelés, sem a hosszú ideig tartó sütés, sem a főzés nem csökkenti az élelmiszerek vastartalmát.

Vashiányos anémia esetén terhességben a táplálkozási változtatások gyakran nem bizonyulnak elegendőnek, és orvosi javaslat alapján gyakran gyógyszeres vaspótlásra van szükség. A vasat általában vas-szulfát (esetleg vas-aszkorbát vagy vas-fumarát) formájában tartalmazzák a vaspótló készítmények, filmtabletták és rágótabletták. Gyógyszeres terápia esetén napi mintegy 100 mg a vasadag. A vaspótló készítmények jelentős része a vas mellett folsavat is tartalmaz. A vaspótló patikaszerek egy része, amelyek nagyobb mennyiségű vasat (kb. 100 mg) tartalmaznak, orvosi vényre kaphatók. Recept nélkül alacsonyabb dózisban (kb. 10–20 mg) vasat tartalmazó patikaszerek érhetők el.

A gyógyszerbevételnek, a vasfelszívódás maximalizálása érdekében, lehetőség szerint éhgyomorra kell történnie; reggeli előtt fél órával ajánlják a legtöbben. Mivel a fémes íz, mint mellékhatás sokakat zavar, ez a kellemetlenség a délelőtti órákban – a reggelit kb. 2 órával követően – de üres gyomorra történő bevétellel valamelyest elnyomható.
Ismert, hogy a vas vékonybélből történő felszívódását a C-vitamin elősegíti.

A magasabb vashasznosulás érdekében ajánlott a vaskészítményeket C-vitaminnal együtt alkalmazni, vagy egyszerűbb megoldásként a vasat magas C-vitamin-tartalmú gyümölcslevekkel (pl. narancslé) bevenni.

Mely anyagok csökkentik a vas felszívódását?

Az egyéb gyógyszerekkel és étrend-kiegészítő készítményekkel való kölcsönhatások elkerülése érdekében a bevételnek nem szabad egybeesnie gyomorsavkötők (más szóval antacid szerek) bevételével. A magas rosttartalmú élelmiszerek (pl. teljes kiőrlésű kenyér és gabonafélék) a rosttartalmuk miatt, a spenót az oxaláttartalma miatt gátolja a vas felszívódását. A magas polifenoltartalmú élelmiszerek, italok (pl. zöld tea) a polifenol és a vas kémiai kötődése révén gátolják a vas hasznosulását, így azok egy időben történő fogyasztása kerülendő. A gyógyszerek közül számos antibiotikum (pl. doxiciklin, ofloxacin, ciprofloxacin) és vas egyidejű bevétele tilos, mivel a vas megakadályozza az antibiotikum felszívódását, így a várt baktériumellenes hatás elmarad. Terhesség alatt ennek a vas-antibiotikum gyógyszer-interakciónak az esélye viszonylag kicsi, hiszen az említett antibiotikumok a kismamák baktériumellenes terápiájában – a potenciális magzatkárosító hatásuk miatt – alig használtak.

A vaspótlás mellékhatásaként fémes íz jelentkezhet, ami kellemetlen lehet a hányingerrel egyébként is gyakran küszködő kismamáknál. A vaskészítmények szedése székrekedést és a széklet fekete elszíneződését is okozhatja. A székrekedés elkerülésére/mérséklésére aszalt gyümölcsök, lekvárok fogyasztása ajánlott.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész