Kúp, szirup, tabletta – Mivel csillapítsuk a gyerek lázát?

A csecsemők és (kis)gyermekek láza a legváratlanabb helyzetekben, gyorsan felszökhet. A szülő számára megnyugtató, ha az otthoni gyógyszeres ládában a gyermek számára alkalmas láz- és fájdalomcsillapító szer is mindig megtalálható. Paracetamol vagy ibuprofén hatóanyagot tartalmazó fájdalom-és lázcsillapítók szinte minden korosztály számára „testreszabottan” – vény nélkül – kaphatók a gyógyszertárakban. Vannak kúpok, szirupok/szuszpenziók és tabletták is. Mindegyik patikaszer ugyanazt a célt szolgálja? Vajon mikor melyiket válasszuk?

A legfontosabb szempont: a kicsi életkora

A gyógyszerformák közötti választásban az egyik legfőbb szempont a kezelendő kis beteg életkora.

  • A láz- és fájdalomcsillapító hatású kúpok – a gyermekorvossal való egyeztetést követően már néhány hónapos kortól alkalmazhatók.
  • Ibuprofént vagy paracetamolt tartalmazó szájon át adandó szirupok/szuszpenziók legkorábban 3 hónapos kortól adagolhatók, ha a csecsemő testtömege – hatóanyagtól függően – meghaladja az 5 vagy 6 kilogrammot.
  • A nyelési nehézségekre, egy esetleges félrenyelés valószínűségére tekintettel a lázcsillapító tabletták az iskolás korosztály gyógyszerei. Jellemzően legkorábban 6 éves kortól javasoltak a szájban gyorsan széteső/diszpergálódó tabletták, míg egyéb láz- és fájdalomcsillapító tablettákat csak 12 éves kor fölött ajánlanak.
  • Szakmai szempontokat tekintve semmi akadálya annak, hogy akár iskoláskorú gyermekek is kúpokat kapjanak. Más kérdés, hogy már egy óvodás korú gyermek is szinte „menekül” a kúp elől.

Ezért jók a kúpok

Tudni kell azonban, hogy számos előnye van a kúpok alkalmazásának:

  • A hatóanyag a végbél nyálkahártyáján át képes felszívódni és a különféle szervekhez, szövetekhez eljutni a szervezetben. A kúpoknak a szájon át bevett gyógyszerekkel szembeni fő előnye azok májkímélő tulajdonsága. A végbélből felszívódott hatóanyagok – a végbél speciális érhálózata miatt – nem közvetlenül a májba jutnak, így a gyógyszermolekuláknak lehetőségük van a hatás helyét elérni, mielőtt a máj méregtelenítő munkájának áldozatául esnének. A kúpok tulajdonképpen a máj gyógyszerrel való „terhelését” csökkentik.
  • A kúpok szervezetbeni hatását jóval kevesebb tényező befolyásolja, mint a szájon át bevett készítményekét. Szájon át bevett gyógyszereknél nem mindegy, hogy milyen és mennyi folyadékkal veszi be a beteg a gyógyszert, éhgyomorra veszi-e be, vagy valamilyen étellel. A kúpok alkalmazásával az említett nem kívánatos gyógyszer-gyógyszer, illetve gyógyszer-étel kölcsönhatások jelentős része elkerülhető, ami biztonságosabb gyógyszeralkalmazást tesz lehetővé.
  • A kúp mint gyógyszerforma a tablettát vagy „kanalast” lenyelni nem tudó, például hányással, émelygéssel küszködő kis betegeknél is jó szolgálatot tesz.

Miért szeretjük mégis jobban a szájon át alkalmazott gyógyszereket?

  • A kúpokkal összehasonlítva kényelmesebb megoldást kínálnak a szájon át adott láz- és fájdalomcsillapítók. Nem mellékes, hogy a szájon át adagolandó gyógyszerek könnyebben, akár utazás közben is alkalmazhatók, és nem teszik szükségessé a gyermek vetkőztetését, öltöztetését stb.
  • A szirupok gyümölcsös ízét (pl. eper, narancs) általában kedvelik a gyerekek, és a gyógyszerek elfogadottsága is viszonylag nagy emiatt.
  • A szirupok/szuszpenziók adagolása széles határok között változtatható, egyszerűen testtömeghez/életkorhoz igazítható. Így könnyedén megoldható, hogy többgyermekes családokban ugyanazzal a készítménnyel csillapítsák például egyéves és ötéves gyermekük lázát is.

Persze a szájon át adagolt gyógyszereknél is lehetnek kisebb-nagyobb nehézségek:

  • Bármennyire is egyszerűnek tűnik egy ridikülben szállított szirupos üveg vagy tabletta használata, a bevételhez előbbi esetben speciális adagolóeszközre van szükség (ezt tartalmazza a készítmények csomagolása), a tabletták bevétele pedig bőséges mennyiségű folyadékkal, lehetőleg vízzel ajánlott. A folyadék nélkül bevett tablettáknál a nyelőcsőhöz, gyomorfalhoz való kitapadás valószínűsége fokozott, ami akár súlyos mellékhatásokhoz is vezethet.
  • Éhgyomorra vagy a betegséggel összefüggő néhány napos „éhezést” követően nem célszerű a láz- és fájdalomcsillapító készítmények szájon át történő alkalmazása.
  • Ha a lázas beteg hány, szinte lehetetlen kontrolláltan, a szükséges dózisban szájon át a szervezetbe juttatni a hatóanyagot.

A megfelelő gyógyszer megtalálásában a gyógyszerésze segítségére mindig számíthat. Forduljon hozzá bizalommal!

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész