A sztárvitamin

A D-vitamin zsíroldékony vitamin. Elnevezése alatt két vegyületet is értünk: a D2-vitamint (ergokalciferolt) és a D3-vitamint (kolekalciferolt).

A D-vitamint a szervezet egyrészt táplálékkal veszi fel, másrészt a napfény UV-sugarai által a bőrben keletkezik előanyagából, majd a májban és a vesében történő átalakulások során nyeri el végső, aktív formáját.

Egyre többen szorulunk a D-vitamin pótlására

Egyes szakértők szerint a világ népességének fele szorulna D-vitamin-pótlásra, körülbelül egymilliárd ember kifejezetten D-vitamin-hiányos. A probléma egyre súlyosabb lesz, mivel az emberek egyre kevesebb időt töltenek a szabadban, és mind többet a szobában. A D-vitamint normál esetben a szervezet termeli, ha megfelelő mennyiségű napsugárzás éri, ennek hiányában azonban pótlásra szorul.

Természetes forrása lehet a halolaj, a tojás, a lazac, a makréla vagy a hering is. Bár a megfelelő étrend és a napfény a legfontosabbak a vitaminhiány megelőzésében, vannak olyan adatok is, melyek arra engednek következtetni, hogy genetikai háttere is lehet a D-vitamin hiányának.

A D-vitamin kétszáznál több gén működését befolyásolja, köztük olyanokét, amelyek a rák vagy az autoimmun betegségek – így például a szklerózis multiplex – kialakulásával függenek össze.

Ezért veszélyes a D-vitamin-hiány

A D-vitamin hiánya jól ismert kockázati tényezője az angolkórnak, de korábbi kutatások bizonyítékai arra utalnak, hogy növelheti az érzékenységet az autoimmun betegségekre, növeli az 1-es típusú diabétesz kialakulásának esélyét, illetve hatással van bizonyos daganatos megbetegedésekre vagy akár a demencia kialakulására is. Egy publikált tanulmány szerint hiányában megnő a Parkinson-kór esélye is.

Az eredmények ismeretében a kutatók hangsúlyozzák: a vitamin hiánya növeli a fogékonyságot számos betegségre, és ezt az egészségügyi hatóságoknak figyelembe kellene venniük például a terhes nők és a kisgyermekeket érintő intézkedések során. Mint mondják, a D-vitamin-kiegészítők használata a terhesség alatt illetve kisgyermekkorban jótékony hatással lehet a későbbi egészségi állapotra is.

D-vitamint természetes forrásból

A D-vitamin étrendi forrásai között szerepelnek az olajos halak, mint a szardínia, a makréla, a lazac, a halolajok közül a csukamájolaj, illetve a tojássárgája. 1 evőkanálnyi csukamájolaj a napi ajánlott mennyiség 3-szorosát tartalmazza. Az Amerikai Egyesült Államokban a tejet, a gabonapelyheket, a narancsleveket, egyes joghurtokat és a margarint is dúsítják D-vitaminnal. A D-vitamin jelenléte önmagában nem elegendő a megfelelő csont- és fogképződéshez, gondoskodni kell a megfelelő kalcium- és foszfát-bevitelről is. Sok kalcium található a tejben és a tejtermékekben.

A gyerekek és a D-vitamin

Gyermekekre szabott D-vitamin-forrás a napsütés. Sajnos az ózonrétek elvékonyodása miatt ezzel is óvatosan kell bánni, de a késő délutáni napon való tartózkodás biztosítja a késő tavasztól kora őszig terjedő időszakra a gyermekek optimális D-vitamin-szintjét. A bőrben lévő előanyag, a 7-dehidrokoleszterin UVB-sugarak (kvarclámpa fénye) hatására átalakul D-vitaminná, mely aktív formáját a májban és a vesében történő átalakulása során nyeri el. A létrejött aktív vitamin szabályozza a vér kalcium- és foszfátszintjét, valamint a csontképződést és a csontátépülést. Sajnos a káros sugarak ellen védő, magas faktorszámú naptejek, fényvédő krémek csökkentik a bőrben a napfény hatására természetesen lezajló D-vitamin termelődését, és a helyzetet csak tovább rontja a nagyvárosok levegőjének nagyfokú szennyezettsége.

Bébik, kicsik és nagyok magazin, 2014/2.