Sokszor halljuk a szülőktől, hogy a „rágózás” árt a fogazatnak, kiszedi a töméseket, felfújva gusztustalan, az iskolapad lapja alá tapasztani neveletlenség. Mi szülők tudjuk, hogy milyen nehéz a pólókból, farmerekből a beragadt rágógumit kiszedni. De hát divat a rágózás, a haverok befolyása erősebb, a konzervatív szülői intelemnél. De a fogakra is káros?
Egy kis rágógumi történet
Néha azt hisszük, hogy a rágógumizás új keletű dolog. Ez azonban nincs így. A rágógumi története az ókorba nyúlik vissza.
- Az ókorban is rágóztak az emberek, azonban akkor még teljesen más alapanyagokból készítették a rágógumit.
- Görögországban például a pisztácia gyantáját, és gyanta állagú méhviaszt használták a rágógumi anyagaként.
- Az indiánok körében divat volt a lucfenyő gyantáját rágni. A varázslók az átszellemüléshez a kábulatot okozó bételdiót rágták.
- Igazi áttörést jelentett a XIX. század végén, amikor az amerikai esőerdőkben termő szapotilfa tejszerű nedvéből, a kaucsukból kezdték gyártani az első modernkori rágógumikat. A rágógumi William Wrigley-nek köszönheti a világhírét, aki egyszerű bolti eladóként álmodott arról, hogy a rágógumi világsiker lesz. Később a Mexikóból behozott kaucsukból készült rágógumik már sokkal puhább, tisztább és simább termékek voltak. 1910-es évektől ő uralta az amerikai rágógumi piacot. William Wrigley a rágógumikirály 71 éves korában hunyt el, és óriási vagyont, valamint a rágógumi „titokzatos összetételéről” készült receptet (nyilván ez egy gyártástechnológiát jelent) hagyott fiára és lányára.
- Az Egyesült Államokban 1869-ben Williem Semple szabadalmaztatta a rágógumi gyártás egyik technológiáját. Tehát a rágógumi 150 évvel ezelőtt indult el világhódító útjára.
- Amerikában a II. világháború alatt a rágógumi a katonai ellátmány része volt. A gyártók kísérletekkel bizonyították, hogy a rágógumi rágása segít az agy frissen tartásában, ezáltal az éberség megőrzésében. Az ajánlásokban és a szórólapokon még az is szerepelt, hogy a rágógumi rágása segíti a stresz leküzdését, és a nyugalom megőrzését, vagyis a csaták előtti feszültség oldására ajánlották.
Használ a fogaknak vagy árt?
Napjainkban érvényes álláspont szerint a rágógumi rágásakor a nyálmirigyekben fokozódik a nyálelválasztás, így a fogak öntisztulásában segít, azonban nem helyettesítheti a megfelelő fogmosást. A szájüregben lévő nyál kémhatását is befolyásolja a rágógumi. Nagyon fontos kiemelni, hogy cukormentes, illetve cukorbevonat nélküli rágót használjunk, mert a cukros-nyálas foglepedék savassá válhat. A rágómozgás begyakorlása igen fontos, azonban a rágózás nem helyettesítheti a vitaminokban gazdag, darabos ételek fogyasztását.
A jó rágás, őrlés egyben az élelmiszerek emészthetőségének is egyik faktora. Az utóbbi időben főleg angolszász és finn kutatók nagyobb létszámú gyermek populáción vizsgálták a rágógumi rágása által kiváltott fokozott nyálelváltozás kedvező hatását a fogszuvasodás kialakulásának meggátlására. A kísérleti alanyok a főétkezések után, illetve a főétkezések között rágtak xilit tartalmú rágógumit.
Két éves megfigyelés tapasztalatait összegezve, az étkezések után használt cukormentes rágógumi képes a foglepedék savas kémhatását neutralizálni (semlegesíteni). Ez azért kedvező, mert a savas lepedék kikezdené a fogzománcot. A vizsgálatok eredményeit összegezve a kutatók megállapították, hogy a cukormentes rágógumi használata a kontrollcsoporthoz képest 62 %-os káriesz redukciót (szuvasodás csökkenést) eredményezett, azaz a nem rágógumizó gyermekekhez képest a rágógumizó gyermekek fogszuvasodása 62 %-kal csökkent.
A rágó nem helyettesíti a fogorvost
Figyelem, a rágógumizással nem fedhetjük el a szuvas fogak okozta, vagy más eredetű szájszagot. A szájszag orvosi, fogorvosi kezelést igényel, és nem rágógumizást. Ne használj fogmosás helyett rágógumit!
Dr. Babay Györgyi
gyermek-ifjúsági fogorvos
egészségnevelő szakorvos