Orrunknál fogva – a szagok birodalma

Milyen összefüggés van a szaglás, az érzelmek és a szexuális viselkedés között? A szaglás kapcsolatrendszerének sajátossága, hogy az agy fejlődéstanilag ősi területein összpontosul. Ezek a területek állnak az érzelmek és a szexuális viselkedés hátterében is.
A szagot okozó anyagokat tartalmazó levegő az orr üregrendszerén keresztül jut el a szaglómező területére. Szippantáskor, szimatoláskor a szaglónyálkahártyát érő levegő jelentősen megnő annak következtében, hogy az orrüregben levő légáramlat iránya felfelé módosul.

A szaglás biológiája

A szaglás szervét az orrjáratok mélyére rejtett, a felső orrkagyló és az orrsövény között elhelyezkedő szaglómező képezi. A mintegy 5 cm2 nagyságú szaglóhám karotin-, A-vitamin- és foszfolipid-tartalma miatt sárgásbarna színű. Ezt a területet nyúlós mártással leöntött spagettihez szokták hasonlítani, amelyben a spagetti szálainak a szaglósejtekből kinövő hat-nyolc szaglószőr felel meg, a nyálkát pedig a szaglósejteket körülvevő támasztósejtek folyamatosan termelik. A szaglósejtek számát 10-20 millióra becsülik, amelyek élettartalma a nagy igénybevétel miatt mindössze egy hónap, ezalatt elhasználódnak, de az itt található alapi sejtek biztosítják folyamatos pótlásukat.
A szaglószőrök érző idegvégződéseket tartalmaznak, melyek a szagot adó, levegőben lebegő molekulákat felveszik, és az így kiváltott ingerületet a központi idegrendszerhez továbbítják. Az ingerület átterjed a szagló- ideg rostjaira, és az információ eljut az agy számos részébe, szemben a látási és hallási érzetekkel, amelyek sokkal kisebb agyterületre korlátozódnak.
Az ember átmenetileg teljesen elveszítheti szaglását, de ez a veszteség pl. baleset miatt akár örökre bekövetkezhet. Ezt az állapotot szagvakságnak nevezik, mely a munkaképességet nem csökkenti, mégis veszélyessé válhat, hiszen szaglásunk figyelmeztet arra, hogy tűz van, ömlik a gáz vagy megromlott az étel. Ismeretes ezenkívül a csökkent szagérzékenység és a szagérzékelés minőségi zavara is. A 80 év feletti emberek több mint háromnegyedének csökkent a szagfelismerő képessége.

Ízek és illatok

A szagok és illatok táplálkozásnál betöltött szerepe az embernél jóval magasabb fokot ért el, mint az állatvilágban. Az emberiségben egyre jobban kialakult az a törekvés, hogy a táplálkozás élvezetét fokozza, ezért táplálkozási kultúrája jelentős fejlődésen ment keresztül. Az élvezet fokozásának legegyszerűbb formája a táplálék mennyiségének szaporítása, ily módon azonban a táplálkozás egyhangúvá válik, elég ha a földműves népek nap nap után fogyasztott kásájára gondolunk. A jó konyha, ahol az ízérzéshez a szaglás is társul, mindkét érzékszervünket rendkívüli módon kifejleszti. Az ínyencek által oly sokra becsült zamat, amelyet az ízek végtelen változatossága jellemez, többnyire a négy alapíz kombinációiból keletkezik, de keletkezésénél kiemelkedő szerepet játszik az ételek szaga és hőmérséklete. A szaglás táplálkozásnál betöltött szerepét meggyőzően bizonyítja az, hogy ha náthásak vagyunk, elmegy a kedvünk az evéstől, mert mindent ízetlennek találunk.

Orrunknál fogva

Újabb ismereteink szerint az embereknél sokkal nagyobb jelentősége van a szagoknak a szexuális tevékenységben, a párkiválasztásban és az utódok nevelésében, mint eddig gondolták. A szagok létfontosságú szerepet töltenek be az utód gondozásában. Az újszülöttek, akiket nem választottak el mesterségesen anyjuktól, egy-két napon belül minden más nőtől meg tudják különböztetni édesanyjuk testének illatát. Az anyában ugyanígy megvan a képesség arra, hogy a baba fején lévő hajforgó illatából azonosítsa csecsemőjét.
Az, hogy az emberek többnyire egész életükben pozitívan reagálnak az édes illatokra, az édes anyatejjel kapcsolatos élményre vezethető vissza. A szagok értékelése a serdülés korában változik, mert a korábbiakkal szemben a fiatalok ilyenkor az olajos, pézsma jellegű szagokat találják vonzónak. A bekövetkezett változás a nemi éréssel áll kapcsolatban.
A modern társadalomban élő ember nincs tudatában annak, hogy milyen szagingerek érik, és hogy ezek nagymértékben hatnak viselkedésére, érzelmeire. A testhajlatokban (hónalj, ágyék) megmaradt szőrzet szagcsapdaként működik, és jelzéseket hordoz az adott szag viselőjéről, szexuális izgalmának mértékéről, hozzáférhetőségéről, ezért fontos szerepet kap a párválasztásban.
Tudat alatt a férfiak megérezhetik a peteérés idejét, mert ilyenkor a nőkben fokozódik az illó zsírsavak termelése. A férfiak hónalji mirigye két, egymáshoz hasonló hormonszerű anyagot termel. A vizelethez hasonló szagú androsztenon a nők többségében a férfiakkal szemben negatív hatást vált ki, a szantálfa illatához hasonlító androsztenol viszont a legtöbb nőre szexuálisan vonzó hatást gyakorol. A nők a párválasztás során a szagok segítségével – tudattalanul – az evolúció szempontjából fontos két kérdésre próbálnak megoldást találni. Egyrészt meg kívánnak bizonyosodni a férfi \”befektetési hajlandóságáról\”, másrészt viszonylag alacsony kockázattal jó minőségű génekre szeretnének szert tenni utódaik számára.
Bizonyos területeken orrunkat semmiféle analitikai műszer nem képes pótolni. Kifinomodott ízlelő- és szaglóképességükről híresek a borkóstolók és teaszakértők – akik az ízből és a zamatból következtetve pontosan megmondják a bor vagy tea termelőhelyét -, valamint a parfümöket előállító cégek nagy tudású illatmesterei. Kevesen tudják, hogy a dezodorok hatásának értékelésekor a férfiak hónaljára permetezett különböző hatóanyagot tartalmazó készítményeket középkorú, a menopauzán túl levő nők szagolják. Pontozásos módszerrel értékelik, hogy mikor töri át a hónalj izzadságszaga a dezodorvédelmet.
Tudta-e, hogy a francia konyha által rendkívüli becsben tartott fekete szarvasgomba, amit egyes vidékeken sertésekkel túratnak ki, és szaga révén némely ember is képes felkutatni, az androgén (hím nemi) hormonokhoz hasonló szaganyagokat tartalmaz? Hasonló a helyzet az illatszeriparban előszeretettel használt, számos illatszer- kombináció összetevőjét képező feromon hatású pézsmával is. A feromonok olyan különleges vegyületek, amelyek a másik nem figyelmének felkeltésére szolgálnak.
dr. Százados Imre – dr. Százados Miklós