Hormonok a gyógyszerekben – fogamzásgátlás és hormonpótlás

A hormontartalmú gyógyszerek forgalomba kerülését sokéves kutatómunka előzi meg. A gyógyszergyártók folyamatosan keresik azokat a hatóanyagokat, amelyek mind jobban utánozzák a normális hormonműködést, és ezzel párhuzamosan egyre kevesebb mellékhatással rendelkeznek.
Ahhoz, hogy megértsük ezen gyógyszerek hatásmechanizmusát, meg kell ismerkednünk a női szervezet hormonális működésével.

Menstruációs ciklus és a hormonok

A női menstruációs ciklust két hormon szabályozza. Egyikük az ösztrogén, melyet a petefészek termel, a másik a progeszteron, mely a tüszőrepedést követően kialakuló sárgatestben képződik. A ciklusos működést azonban nem a petefészek, hanem az agyalapi mirigy vezérli. Ennek megértéséhez meg kell ismerkednünk további két – az agyalapi mirigy által termelt – hormonnal. Az egyik az FSH (follikulust stimuláló hormon), a másik az LH (luteinizáló hormon). Az FSH hatására fokozódik a petefészek ösztrogén termelése és egy tüsző érésnek indul, az LH hatására pedig következik be a tüszőrepedés.

A menstruációs ciklus

Mindezen ismeretek birtokában nézzük meg, hogyan is alakul a menstruációs ciklus. (A ciklus napjait a vérzés jelentkezésétől – ez az első nap – számoljuk.) A menzesz befejeződése után az agyalapi mirigy fokozza az FSH termelését, ennek hatására fokozódik az ösztrogén termelődés, és érésnek indul egy petesejt. Körülbelül a 10. naptól emelkedik az LH termelés és ennek hatására a 14. napon bekövetkezik a tüszőrepedés. A kialakuló sárgatest progeszteront termel. Körülbelül a 20. naptól a magas ösztrogén- és progeszteron szint miatt az agyalapi mirigy csökkenti hormonjainak termelését. Ennek következtében kevesebb lesz az ösztrogén termelés; a sárgatest elöregedésével és sorvadásával párhuzamosan a progeszteron szint is csökken. A hormonszintek csökkenése következtében a 28. napon a méhnyálkahártya menstruációs vérzés keretében lelökődik.

Az agyalapi mirigy szemmel tartja a petefészek által termel hormonokat

Sajnos még egy szakkifejezéssel meg kell ismerkednünk. Ez az úgynevezett „feed back” (vagy visszacsatolási illetve visszajelző) mechanizmus. Mint a fentiekből látható volt, a ciklus elején az alacsony ösztrogén- és progeszteron szint hatására az agyalapi mirigy fokozza, a ciklus második felében a magas ösztrogén- és progeszteron szint miatt pedig csökkenti az FSH és LH termelését. Vagyis az agyalapi mirigy folyamatosan „figyeli” a petefészek által termelt hormonok mennyiségét.

Fontos, hogy a gyógyszerszedés szabályait maradéktalanul betartsuk. Mit is jelentenek ezek a szabályok?Ha bármilyen ok miatt a bevett gyógyszerek nem szívódnak fel rendesen, csökken az ösztrogén- illetve progeszteronszint, és az agyalapi mirigy megemeli az FSH és LH termelését, mely soron kívüli tüszőrepedéshez – így nem kívánt terhességhez – vezethet.

Csökkenhet a hormonok szintje,

  • ha elfelejtik időben bevenni a tablettát (legkésőbb 12 óra elteltével lehet „büntetlenül” pótolni);
  • valamint nem megfelelő felszívódás következtében (hányás, hasmenés);
  • végezetül antibiotikumok és nyugtatók szedésekor (ezek gyorsítják a hormonok lebontását a szervezetben).

Ha a gyógyszerszedés fenti szabályait betartják a nők, akkor 100%-os védettséget biztosítanak a tabletták. Alkalmazásuk kényelmes, megbízható, a mellékhatások ritkák és enyhék. Nem véletlen, hogy a nők körében a tablettaszedés a leggyakrabban alkalmazott védekezési módszer.

Hormonális fogamzásgátlók

A fogamzásgátlók hatása az előbb említett feed back mechanizmuson alapul. A ciklus elejétől tabletták segítségével folyamatosan hormonokat viszünk be a szervezetbe. Ezek a tabletták ösztrogént és progeszteront tartalmaznak. Az agyalapi mirigy észleli ezen hormonok magas vérszintjét, ezért sem FSH-t, sem LH-t nem termel. Mindezek következtében nem érik meg petesejt, és nem következik be tüszőrepedés sem.

Hormonpótlás

Minden nő életében bekövetkezik az az idő, melyet menopauzának vagy klimaktériumnak (klimax) szoktunk nevezni. Ilyenkor megszűnik az ösztrogén- és progeszterontermelés, és ezzel párhuzamosan elmarad a menstruáció is. Bekövetkezése Európában (és így hazánkban is) átlagosan 43 és 55 éves kor közé tehető. A klimax a nők egy részénél szinte semmilyen panaszt nem okoz, másoknál viszont hőhullámok, ingerlékenység, hüvelyszárazság, alvászavarok stb. léphetnek fel. Ezek a panaszok azonban az idő előrehaladásával párhuzamosan csökkenni szoktak. A klimaxos panaszok megszüntetésének igénye vezetett a hormonpótlás alkalmazásához. Ennek során a már nem termelődő ösztrogént és progeszteront juttatjuk be a szervezetbe tabletták vagy bőrtapasz alkalmazásával.

A hormonpótlás előnyös tulajdonságai:

  • a már említett klimaxos panaszokat szünteti meg,
  • véd a csontritkulás ellen,
  • csökkenti a szívinfarktus és a trombózis gyakoriságát,
  • „rendben tartja” a vérzsírokat, a vérnyomást stb.

A hormonpótlás hátrányos tulajdonságai:

  • igazoltan fokozza az emlőrák gyakoriságát;
  • a méhtestrákkal való összefüggésén pedig még vitatkoznak a szakemberek.

Itt kell megjegyezni, hogy a rendszeres nőgyógyászati ellenőrzés és az évenkénti mammográfiás vizsgálat miatt az esetleges emlőrák korai, jól gyógyítható stádiumban felismerhető.

Dr. Bárány János szülész-nőgyógyász
www.patikamagazin.hu