Mi és mennyi van a kozmetikumokban?

Fotó: gettyimages.com

Lépten-nyomon arról hallani, hogy nem mindegy, hogy mit kenünk magunkra és gyermekünkre. A kozmetikumok egyes komponensei ugyanis száríthatják a bőrt, annak kipirosodásához vezethetnek, netán allergizálhatnak is. Az összetevők milyensége mellett a készítményekben található koncentráció is lényeges; minél magasabb töménységben fordul elő egy nem kívánatos összetevő egy kozmetikai termékben, annál inkább kerülendő a használata.

Egy, az Európai Unióban, így hazánkban is érvénybe lépett szabályozásnak köszönhetően ma már viszonylag egyszerűen és gyorsan lehet arról tájékozódni, hogy melyik összetevő, mekkora mennyiségben lelhető fel egy adott termékben.
Három éves türelmi időszakot követően 2013. július 11-e óta az 1223/2009 rendeletnek megfelelően minden kozmetikai terméken a Kozmetikai Összetevők Nemzetközi Nevezéktanának, vagy röviden az INCI-nek (International Nomenclature of Cosmetics) megfelelően kell feltüntetni az összetevőket.

Mit jelent ez a mindennapi gyakorlatban?

A kozmetikai készítmény valamennyi komponensét fel kell sorolni az összetevők listáján (angolul: Ingredients), mégpedig a koncentrációik csökkenő sorrendjében. Ennek értelmében a lista legelején az adott készítménynek az az összetevője áll, amiből a legtöbbet tartalmaz a termék, míg a felsorolás végén azoknak az alkotóknak a nevei sorakoznak, amiket kisebb mennyiségben adtak a kozmetikumhoz.

  • Az 1%-nál alacsonyabb koncentrációjú anyagok

Azoknál az összetevőknél, amik 1%-nál alacsonyabb koncentrációban vannak jelen a termékben, a felsorolásra vonatkozóan nincsenek szabályok. Ezeket az anyagokat tetszőleges sorrendben lehet a lista vége felé elhelyezni,- természetesen csak azokat a komponenseket követve, amik 1%-nál nagyobb töménységben vannak a termékben.

  • A színezőanyagok feltüntetése

A kozmetikumokban esetlegesen előforduló színezőanyagok nevének a feltüntetésére sem vonatkozik a koncentrációk sorrendjét érintő szabályozás. Tény, hogy ezek az összetevők alacsony koncentrációban használva is intenzív színt adhatnak egy-egy terméknek. A színezőanyagok általában CI (azaz színindex, angolul Colour Index) és egy számként pl. CI 17200 kerülnek megnevezésre, feltüntetésre.

  • Milyen víz van a termékben?

Sok termékben nem csak a „közönséges”, desztillált víz (Aqua) található meg, hanem speciális eredetű termálvíz, ásványvíz vagy gyógyvíz (pl. Avene Aqua) netán tengervíz (INCI alapján Maris Aqua) is gazdagítja az összetételüket. A speciális vizeknek a nevét minden esetben külön fel kell tüntetni. Ezeknek a mennyisége általában jóval alacsonyabb, mint a „közönséges” vízé, így a felsorolásban is jellemezően a harmadik-tizedik helyre szorulnak.

  • Nano értékek

Amennyiben az összetevők mérete a nano-tartományba esik, azaz nano-részecskék találhatók az adott kozmetikumban, ezt egyértelműen – a [Nano] feltüntetésével – listázni kell, az INCI-nek megfelelően a következőképpen: pl. Zinc Oxide [Nano]

  • A veszélyes parabének

A sokat emlegetett, potenciális allergénként leírt, konzerválószerként használt parabének nagy családja a következő neveken szerepelhet a termékekben: Methylparaben, Ethylparaben, Propylparaben, Butylparaben. Óvatosságra int az a tény, ha a propil- és a butil-parabének együttes mennyisége meghaladja a 0,19%-ot. Sajnos azonban ez az INCI-nek megfelelő felsorolásból sem derül ki számszerűen.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész