Milyen szempontok alapján tápláljuk gyermekünket?

A gyermek tápanyagszükséglete jelentős mértékben függ életkorától, egészségi állapotától és életvitelétől. A csecsemők normális fejlődéséhez az elfogyasztott tápláléknak naponta 100-120 kcal/kg energiát kell tartalmaznia, vagyis egy 10 kg-os csecsemőnek naponta 1000-1200 kcal-t kell elfogyasztania.

Az egészséges csecsemőnek-, de akár az óvodás gyermeknek is- naponta ötször kell ennie. A táplálkozás során a bevitt tápanyagoknak – fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, nyomelemek-, nemcsak a szükséges kalóriát kell fedeznie, hanem minőségi összetételében is meg kell felelnie az egyén speciális szükségleteinek.

Fehérje

Az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy a csecsemő-és kisdedkori magas fehérje fogyasztás felnőtt korban elhízáshoz vezethet. Ebben az életkorban a napi fehérje bevitel ne haladja meg a napi 1,2 gramm/kg mennyiséget, ami azt jelenti, hogy egy 12 kg súlyú kisded ne egyen napi 15 grammnál több fehérjét.  Egy deciliter tehéntej átlagosan 3,2 gramm fehérjét tartalmaz, ezért könnyen belátható, hogy napi 4-5 dl tehéntej már önmagában fedezi, a kiseded fehérjeszükségletét. Gyakran nassolásként kis joghurtot, túró rudit is esznek a gyerekek, az ebéd és a vacsora is sok fehérjét tartalmaz. Az így összeállított étrend biztosan fokozott fehérjeterhelést jelent a kisded számára.

Ajánlatos a tej helyett alacsony fehérje tartalmú, vitaminokkal dúsított tejitalokat adni a kisgyermeknek.

Szénhidrát

A napi kalória-bevitel 45-50 %-át szénhidrátok biztosítják. Kerülni kell az egyszerű cukrot nagy mennyiségben tartalmazó üdítők, teák fogyasztását, mert szintén elhízáshoz vezethet, és károsítja a gyermekek fogait. Mindenki már látott olyan óvodás korú gyermeket, akinek- az édes folyadékok rendszeres ivása következtében –  a fogai helyén lepusztult fekete csonkok láthatóak. A bevitt szénhidrát jelentős része összetett szénhidrátot tartalmazó burgonya, keményítő és különböző növényi rostokat tartalmazó étel legyen.

Zsír

A napi kalória-bevitel 35-40 %-át a zsíroknak kell biztosítania. A zsíros ételek fogyasztása szintén elhízáshoz vezethet. Az étrendben fontos szerepet játszanak a telítetlen zsírsavak, amit a szervezet nem tud előállítani. A telítetlen zsírsavak – ómega 3 és ómega 6 – nélkülözhetetlenek az idegrendszer normális fejlődéséhez.  Különböző táplálék-kiegészítők használata gyermekkorban nem biztonságos.

Vitaminok

A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlenek az egyén számára, de kellő mennyiségben nem képes előállítani, ezért tápanyag formájában kell bevinni.  A vitaminok között megkülönböztetünk zsírban- és vízben oldódó vitaminokat. A zsírban oldódó vitaminokat a szervezet elraktározza, a vízben oldódót kiüríti a vizelettel. Az extrém mértékű vitamin bevitel legalább olyan káros, mint a vitaminhiány.

Ásványi anyagok és nyomelemek

Az ásványi anyagok a testtömeg 0,01 %-nál nagyobb mennyiségben, a nyomelemek – ahogy a nevük is mutatja – ennél kisebb mennyiségben vannak jelen a szervezetben.

Az ásványi anyagok közül kiemelkedő jelentőségű a kalcium és foszfor, amiknek elégtelen bevitele esetén csontfejlődési zavarok léphetnek fel.

Gyermekünk egészséges fejlődése érdekében érdemes tudatosan összeállítani az étrendjét, odafigyelve annak mennyiségi és minőségi összetevőire egyaránt.

Dr. Tausz István