Gyermekbalesetek

A Gézengúz Alapítvány a gyermekeket érintő, balesetekből fakadó veszélyhelyzetek elkerülésére és megoldására hívta fel a figyelmet egy különleges szakmai kerekasztal-beszélgetéssel.
A Gézengúz Alapítvány ennek a rendezvénynek a keretében kiemelten vizsgálta a vízi balesetek megelőzésének lehetőségeit. Dr. Schultheisz Judit, az Alapítvány orvos-igazgatója 25 éves szakmai tapasztalattal a háta mögött nap, mint nap érzékeli, hogy prevencióval és tudatos vízi programokkal jó eredményeket lehet elérni a mozgásbiztonság és vízi jártasság megszerzésében.
Az Alapítvány munkatársai az elmúlt években számtalan tapasztalatot gyűjtöttek a családok életében óhatatlanul előforduló gyermekkori balesetek formájáról és azok kiváltó okairól. Tapasztalataik azt mutatják, hogy a balesetek többsége az idegrendszeri funkciók: mozgásszabályozási,- koordináció, támaszkodási reflexek, figyelmi funkciók zavarából és éretlenségéből adódik.

Balesetmegelőző magatartás

A szakemberek véleménye szerint kiemelten fontos a család balesetmegelőző magatartásának kialakítása. Lényeges, hogy a baleseti helyzet esetleges előfordulásakora szülő az ijedtséget leküzdve átgondoltan, gyorsan és helyesen cselekedjen. Vizi balesetek esetében a mentési időnek kiemelt jelentősége van. A vízi baleseteket a vízbiztonságot célzó foglalkozásokon való részvétellel is megelőzhetik a kisgyermekes családok. Ebben az esetben, ha mégis előfordul baleset, a helyes cselekvést ösztönző reflex automatikusan beindul a szülőknél.

Veszélyben a kisdedek és a serdülők

„A balesetmegelőzés nemcsak magyar, hanem európai probléma. A balesetek egyéves kor felett a vezető halálokot jelentik. A vízbiztonságban Magyarország mutatói rosszabbak, mint egyéb vonatkozásban. A két különösen veszélyeztetett korosztály a kisdedeké és a serdülőké”, mondta Dr. Páll Gabriella csecsemő és gyermekgyógyász, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főtanácsosa.

Megelőzhető balesetek

A megelőzhető balesetek első helyen állnak a gyermekhalálozási okok között Magyarországon. Hetente átlagosan öt gyermek hal meg, és több mint 460 kerül kórházba megelőzhető balesetek következtében.
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet iránymutatásai
A legtöbb európai országhoz hasonlóan, Magyarországon is a külső halálokok következtében veszítjük el a legtöbb gyermek- és fiatal életet egyéves életkor fölött. Több gyermek és ifjú hal meg balesetek következtében, mint együttvéve az összes betegség miatt. Az OGYEI tanácsait, iránymutatásait szem előtt tartva sokat tehetünk a súlyosabb balesetek elkerülésért.
A balesetek nem azonos mértékben veszélyeztetnek minden gyermeket és fiatalt.
Az 1-4 éves kisdedek, a serdülőkorúak, a fiúk, a fokozott kockázatvállaló magatartású fiatalok és a szegénységben élők baleseti kockázata nagyobb.
A magas halálozási arány, a súlyos sérüléses balesetek hosszú távú következményei a nemzetközi szervezetek figyelmét is a balesetek megelőzésére irányították. Számos kutatás és nemzetközi tapasztalat igazolja, hogy van mód a súlyos sérüléssel járó balesetek számának jelentős csökkentésére és következményeik enyhítésére.
A Nemzeti gyermek- és ifjúságbiztonsági akcióterv (http://www.ogyei.hu/baleset) a 0-24 éves korosztály véletlen baleseteinek megelőzését szolgálja. A program a legsúlyosabb kimenetelű baleseteket kívánja eredményesebben megelőzni úgy, hogy a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését ne akadályozza. Célja, hogy a 0-24 éves kor közötti véletlen balesetek miatt bekövetkező halálozást 10 év alatt 30%-kal csökkenjen. Ehhez szükség van mind a közlekedési (gyalogos, kerékpáros, jármű utas és járművezető), mind pedig a nem-közlekedési (égés, fulladás, mérgezés, leesés, önakasztás/félrenyelés) balesetek megelőzésére. Ennek fontosságára szerette volna felhívni a figyelmet a beszélgetéssel a Gézengúz Alapítvány is.

Sérülések otthon

A nem-közlekedési balesetek szempontjából különösen veszélyeztetett csecsemők és kisded korúak leggyakrabban otthon sérülnek meg. A szülők a megelőzésért azzal tehetnek legtöbbet, ha a lakókörnyezetet a biztonságosság szempontjainak figyelembe-vételével alakítják ki.

  • Legyen a gyermeknek olyan játék- és élettere, ahol nincs veszélynek kitéve! Különösen a gyermekszobát és nappalit – ahol a kisded legtöbbet tartózkodik – alakítsuk úgy ki, hogy ott a gyermeket ne kelljen állandóan korlátozni tevékenységében.
  • A fürdőszoba, a konyha, a fűtőtestek (főként a nyílt tűzterű kályhák, kandallók) környéke nem játszótér! Ha ilyen helyen tartózkodik a gyermek, folyamatosan mellette kell lennünk, és megtanítanunk a veszélyek elkerülésére, melyek ezeken a helyeken fenyegetnek. Fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy a sütőn, a vasalón, a kályhán nem látszik, hogy meleg, mégis súlyos balesetet idézhet elő!
  • Zárjuk el előle a gyógyszereket, mérgező háztartási vegyszereket, éles és hegyes tárgyakat!
  • A fürdetés folyamatos szülői jelenlétet követel, egyrészt a fulladások, másrészt a vízzel történő forrázások megelőzése érdekében.
  • A kertben, udvaron ne legyen olyan gödör, akna, lefedetlen kút, ahova beeshet a kisded! Ha medencét állítunk fel, vagy kerti tavat készítünk, ezt körbe kell kerítenünk úgy, hogy azt a kisded korú gyermek önállóan ne közelíthesse meg. E nélkül a gyermeket egy percre sem lehet soha a felnőtt szoros felügyelete nélkül hagyni.
  • A többemeletes házban élő családok arra vigyázzanak, hogy a gyermek ne tudjon az ablakhoz felmászni, azt önállóan kinyitni, vagy az erkélyen olyan magasra mászni (pl. székre, asztalra), ahonnan már kizuhanhat.

www.gezenguz.hu